Miután lezajlott a "balhé",Hyoyeon végig mellettem állt,haza kísért,és visszasietett a gyorsétterembe.Még három óra hosszat kell várnom,és anyu haza érkezik.Apu ma nem jön haza,mint minden szerdán,mert ilyenkor az éjszakai repülőjáratokra van beosztva,ma például este tízkor Kuala Lumpur,Malajzia fővárosába szállít utasokat repülővel.Berontottam a lakásunkba,magamra zártam az ajtót,és a fürdőszoba fele a lépteimet.Idegesen rogytam a padlóra,majd felhúztam magam,és teljes erőmből földhöz teremtettem a műanyag fogmosópoharamat aminek az alja kissé behorpadt.Hogy ne tegyek kárt a berendezésben,és főként magamban ne,ezért inkább mégiscsak kimentem sétálni.Egy elég különleges helyszínre,ami nem volt más,mint az emeletes ház teteje.Fellifteztem a legfelső,pontosan a 15. emeletre,kinyitottam az ajtót,és óvatosan fellépdeltem a lépcsőn.Miután már az épület legtetején voltam,felvettem a babarózsaszín kapucnimat,és leültem az egyik oszlop mögé.Be akartam tenni a fülhallgatómat a fülembe,de fura hangokra lettem figyelmes.Nem volt olyan messze,ezért halkan feltérdeltem,és a beszéd irányába néztem.Egy srác sétálgatott fel-alá,aki arcát szintén kapucni takarta.Az én irányomba nézett!Bár nem vett észre,mert eléggé meglapultam itt az oszlop mögött.Az arca..,olyan ismerős...csak nem...de!!Ő az,Soohyun.A szívem kihagyott egy ütemet,amikor felfogtam,de hallgatóztam,mert valakivel a telefonon csevegett:
-Szia Taecyeon!Te vagy az?-csuklott el oppa hangja.
-Soohyun,hogy mi már milyen rég beszéltünk!Drága unokaöcsém,miben segíthetek?
-Nagy gáz van,hatalmas baj....
-Jaj,na lökd a sódert!Csaj ügyek?Mi van Hirakival?
-Kaptam egy levelet,amit állítólag ő írt.Bár ki van nyomtatva,és ezért gyanakszom,hogy valaki romba akarja teperni a szerelmünket.-amikor kimondta a "szerelmünket" szót,már pityeregtem,és a szám elé tettem a kezemet,hogy ne hallja az ittlétemet-Ma a postaládánkban megtaláltam ezt az irományt,és biztos,hogy nem...nem...Hira...Hi-hi-ra írta.-dadogott Soohyun és teljes erejéből megnyíltak a könnycsatornái.-Kérlek Taecyeon,nagyon szépen kérlek segíts!Nem tudok semmit tenni,és úgy érzem összeomlok!Amikor a levelet elolvastam,mentem letámadtam Hirakit!Pedig ilyen nem szoktam lenni!Taec,mi van velem?Pedig gondolhattam volna,hogy Hira szeret engem,és ez a nyomtatott papír csak egy hazugság!Más valaki írta!-üvöltött Soohyun.
-Szerintem nyugodj meg,bár tudom,hogy nehéz.És most éppen a híres Ok Taecyeon randitanácsadóddal beszélsz.Taec úrfi azt javasolja neked,hogy menj oda Hirakihoz,és engeszteld ki!Virág,csoki,a nők imádják!-mondta humorosan a fiú.
-Igazad van!Köszönöm szépen!Imádlak Taec!-lihegte Soohyun vidáman,majd letette a telefont.
Leszáguldott a lépcsőn,majd a liften,és már az utcán volt,egyenesen a virágbolt felé rohant.Mivel nemsokára "várható" egy vendég,én is elhagytam a tetőt,és visszahúzódtam a lakásunkba.Éppen a táncszőnyegemen roptam a TVXQ Mirotic című dalára,maikor csengetett -megérzéseim szerint- Soohyun.Gyorsan megittam azt a kis pohár vizet,amit a nappali asztalára készítettem,és kezemet szorongatva ajtót nyitottam.
-Hát te?Mi ügyben jársz erre fele?-rebegtem el a szavaimat idegesen.
Nem szólt semmit,csak becsukta maga után az ajtót,és a szemembe nézett.
-Hira,kérlek...Nem tudom mit mondjak..sajnálom...-mondta Soohyun a fejét lesütve,majd átadta a gyönyörű szép vörös rózsát,és bánatában a padlóra csuklott.Nem késlekedtem,egyből felsegítettem a földről.A hirtelen vágy fellángolásának köszönhetően egyre beljebb kerültünk az előszobából,és a kanapén kötöttünk ki.
-Ah...Soohyun...-ennyit tudtam kinyögni.Egyre hevesebbek lettek a mozdulatok...
-Meghbocsáthasz?-lihegte oppa.
-Igen..Természetesen-Mindent rendbe fogunk hozni...-mondtam vidáman.
Nem válaszolt semmit szóban,csak tettekben nyilvánultak meg az érzései.Egy hosszú,gyengéd csókot nyomott az ajkaimra,és kedvesen simogatta a derekamat...
-Szia Taecyeon!Te vagy az?-csuklott el oppa hangja.
-Soohyun,hogy mi már milyen rég beszéltünk!Drága unokaöcsém,miben segíthetek?
-Nagy gáz van,hatalmas baj....
-Jaj,na lökd a sódert!Csaj ügyek?Mi van Hirakival?
-Kaptam egy levelet,amit állítólag ő írt.Bár ki van nyomtatva,és ezért gyanakszom,hogy valaki romba akarja teperni a szerelmünket.-amikor kimondta a "szerelmünket" szót,már pityeregtem,és a szám elé tettem a kezemet,hogy ne hallja az ittlétemet-Ma a postaládánkban megtaláltam ezt az irományt,és biztos,hogy nem...nem...Hira...Hi-hi-ra írta.-dadogott Soohyun és teljes erejéből megnyíltak a könnycsatornái.-Kérlek Taecyeon,nagyon szépen kérlek segíts!Nem tudok semmit tenni,és úgy érzem összeomlok!Amikor a levelet elolvastam,mentem letámadtam Hirakit!Pedig ilyen nem szoktam lenni!Taec,mi van velem?Pedig gondolhattam volna,hogy Hira szeret engem,és ez a nyomtatott papír csak egy hazugság!Más valaki írta!-üvöltött Soohyun.
-Szerintem nyugodj meg,bár tudom,hogy nehéz.És most éppen a híres Ok Taecyeon randitanácsadóddal beszélsz.Taec úrfi azt javasolja neked,hogy menj oda Hirakihoz,és engeszteld ki!Virág,csoki,a nők imádják!-mondta humorosan a fiú.
-Igazad van!Köszönöm szépen!Imádlak Taec!-lihegte Soohyun vidáman,majd letette a telefont.
Leszáguldott a lépcsőn,majd a liften,és már az utcán volt,egyenesen a virágbolt felé rohant.Mivel nemsokára "várható" egy vendég,én is elhagytam a tetőt,és visszahúzódtam a lakásunkba.Éppen a táncszőnyegemen roptam a TVXQ Mirotic című dalára,maikor csengetett -megérzéseim szerint- Soohyun.Gyorsan megittam azt a kis pohár vizet,amit a nappali asztalára készítettem,és kezemet szorongatva ajtót nyitottam.
-Hát te?Mi ügyben jársz erre fele?-rebegtem el a szavaimat idegesen.
Nem szólt semmit,csak becsukta maga után az ajtót,és a szemembe nézett.
-Hira,kérlek...Nem tudom mit mondjak..sajnálom...-mondta Soohyun a fejét lesütve,majd átadta a gyönyörű szép vörös rózsát,és bánatában a padlóra csuklott.Nem késlekedtem,egyből felsegítettem a földről.A hirtelen vágy fellángolásának köszönhetően egyre beljebb kerültünk az előszobából,és a kanapén kötöttünk ki.
-Ah...Soohyun...-ennyit tudtam kinyögni.Egyre hevesebbek lettek a mozdulatok...
-Meghbocsáthasz?-lihegte oppa.
-Igen..Természetesen-Mindent rendbe fogunk hozni...-mondtam vidáman.
Nem válaszolt semmit szóban,csak tettekben nyilvánultak meg az érzései.Egy hosszú,gyengéd csókot nyomott az ajkaimra,és kedvesen simogatta a derekamat...
Taecyeon :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése