*olvasás közben ajánlom hallgatni*
A Standing Still után már elment a kedvem mindentől.Persze a videó,és a zene is nagyon tetszett,csak Soohyun...Az a gond,hogy szégyellem magam,amiért így "elhagytam",amikor Japánba mentem hat évvel ezelőtt,én egy másik pasival kezdtem,de ő mindig is hű volt hozzám.Jól emlékszem,amikor visszajöttem a felkelő Nap országába,hogy igazándiból nem szakítottam Soohyun-nal ,csak ígéretet tettünk egymásnak,amit én megszegtem.Eléggé szégyelltem magamat.De Soohyun egy remek srác,és megért engem.
*Költözés napja*
Hát igen,ennyi volt Japán,és irány Dél-Korea.Ezért is vagyok két nemzetiségű,mert mindig ingázok a két hely között.Amikor Chiharu-nak bejelentettem a hírt,ledöbbent és csüggedt lett,de hamar beletörődött,és egy búcsúbuli keretében elköszöntek tőlem.Most elérkezett a legkeményebb pillanat:elköltözni.Ji Hoo arca feszült volt,de láttam,hogy várja a pillanatot,amikor kilépek az életéből.Már majdnem szó nélkül kimentem az ajtón,amikor Ji Hoo megragadta a csuklómat:
-Hiraki,várj!Miért akarsz elmenni szó nékül?Tudom,hogy a kapcsolatunk fura volt,de azért szeretném,ha barátként válnánk el.Szeretnék kellemes utazást,és boldog életet kívánni neked,érezd magad remekül Soohyun hyunggal!-mondta Ji Hoo megbánóan.-Ölelést?
-Na oké,egy baráti ölelés belefér.-mondtam miközben visszaöleltem.-Én is minden jót kívánok neked,sok puszi,ég veled Ji Hoo!-integettem neki,majd becsuktam az ajtót.Kissé megszeppenten,de a repülőtér felé tartottam.A szükséges intézkedések után felszállhattam a repülőgépre,ahonnan már nem volt visszaút:irány Szöul!
Pár óra múlva már landoltam,a hazám,Dél-Korea földjén.Még egy könnycsepp is kicsordult a szememből,amikor egy hang megszólított:
-Na kicsim,te miért pityeregsz?-amint megszólalt ez a valaki,egyből tudtam,hogy Soohyun az.
-Oppa,csak hogy láthatlak!Hogy vagy?Nem vagy fáradt?Mit csináltál ma?Jaj sajnálom ezt a sok kérdést,de annyira hiányoztál!-mondtam már sírva.
-Velem minden rendben,de te!Miért sírsz?Jaj Hiraki,nyugodj meg,itt vagyok veled!-simogatta a hátamat,és ölelt.
-Soohyun,nagyon szeretlek!-zúdítottam rá az érzéseimet.
-Én is Hiraki,még jobban,mint gondolnád.Szeretlek téged,örökké.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése