2013. november 5., kedd

Múlt felidézése,117.rész

Vacsora után mindenki nyugovóra ért,és megbeszéltük a legjobb barátnőmmmel,hogy holnap elmegyünk egy kávézóba,és alaposan kibeszéljük a múltat.Ma hamar elaludtunk,mert holnap mindenki megy dolgozni,még Kiseop is.Reggel az egész ház frisen ébredt,a fiúk hétkor mentek dolgozni,mi meg Alseoppal elmentünk Szöul belvárosába.Egy helyes kávézóba ültünk be,mindketten fahéjas forrócsokit rendeltünk mogyorós sütivel.Miután kihozták a kért dolgokat,egyből elkezdtünk bezsélgetni,azonnal a lényegre tértünk:
-Akkor Hiraki,hogy is jöttél össze Ji Hoo-val?-érdeklődött Alseop-Mármint nem akarlak ezzel zavarni,csak láttam tegnap,amikor Kiseoppal hazaértünk,hogy eléggé lelankadtál amikor ez a téma került szóba.
-Ah,semmi gond hogy erről kérdezel,legalább kiadom magamból a sérelmeket.-kortyoltam bele a forrócsokimba-na szóval,ugorjunk vissza a kezdetekig,amikor hat évvel ezelőtt Tokióba mentem.Ugye láttad a repülőtéren,hogy milyen gondterhelt arcom volt,teljesen kikészültem,leginkább amiatt,hogy mi lesz,ha Sohyunnal külön utakra válunk.Akkorra már 14 éves voltam,és apa húgánál laktam jó pár évig.Majd jött a feketeleves:a nagynéném egyre jobban elzüllött,elegem lett a mindennapos drámákból,ezért érettségi után otthagytam csapot-papot,és elmentem albérletet keresni.Nagyon sokára találtam megfelelő helyet,de tető nélkül nem maradhattam.Össze-vissza szállingóztam a panziók között,majd egyszer,abban a bizonyos 'Yumm Sushi' étteremben találkoztunk.Tele volt az egész hely,én egyedül csüggedtem az egyik asztalnál,és odajött hozzám Ji Hoo,mert nem talált volna máshol ülőhelyet.Egyből látta az arcomon,hogy mi a baj,és kiöntöttem neki a szívemet.Akkor már 3 éve Japánban voltam,kijutott jóból-rosszból bőven.Akkor azon a napon minden megváltozott.Mindig találkozgattunk,majd végül lakótársak lettünk,és 2 évig kapcsolatban voltunk,és bumm!,most vége lett.Csak tudod mi volt a gáz?Szerintem szánalomból kavart velem,mert mindig valami Ra Ra lányt emlegetett.Lee Ra Ra volt Ji Hoo exe,és hát igen...Velem csillapította a fájdalmát,én meg őt használtam "szeretetpótléknak".Milyen sztori?
-Hiraki,ez nagyon komoly.Látom az arcodon,hogy zavarba jöttél,és nem szívesen idézed fel a dolgot,de figyelj!Végigcsináltad,küzdöttél,és itt vagy megint Szöulban,Soohyunnal!Ez a beszéd csajszi!-pacsizott velem Alseop,majd tovább folytatta a sztorit-De nehogy azt hidd,hogy Kiseop és én is mindig jóban voltunk.Miután elmentél,rá másfél évre elkezdte az ulzzang pályát,és ugye helyes srác,rohantak utána a csajok,egy  parkban nem lehetett vele nyugodtan fagyizni.Egyszer a Han folyó sétányán töltöttük az időnket,amikor egy őrült csaj odajött,és majdnem belelökött a Han folyóba,hogy mit képzelek,meg Kiseop úgyis egy szoknyapecér,miért hiszem azt,hogy velem olyan sokáig lesz együtt.Akkor megmondtam a magamét,és egyből rohant,amerre a lába bírta.Utána megkérdeztem Kiseopot,hogy mi van,mert nekem ez így nem mehet tovább.Volt egy kis szünet,de karácsonykor  beállított saját készítésű sütivel,és egy albummal,amiben a mi sztorink van,tele képekkel:na akkor tudtam,hogy Lee Kiseop az enyém.-nevetett  a barátnőm-Azért ez is húzós,nem?
-Dehogynem.Neked se volt könnyű,és látod,mégis együtt vagytok,sőt,már jegyben jártok!-emeltem fel a mutatóujjam.
-Igazad van!De az,hogy te is kiálltál Soohyun mellett,és amikor 2 hete találkoztatok Szöulban,az se semmi.Nagy elhatározás kellett,hogy feladd a japán munkádat,meg a többit.
-Igen,de harcoltunk,és győztünk!Ebből is látszódik,hogy legjobb barátok vagyunk,mondhatni tesók,és összefonódott a sorsunk!-mosolyogtam.
Mindez után megettük a sütit,és elmentünk shoppingolni a New Yorker és a Forever21 divatboltokba.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése