-Sziasztok!Hogy vagytok?Milyen helyesek és vagányak lettetek!Hat év nem semmi!
-Üdvözletem Hiraki!-hajolt meg Kiseop.
-Hiraki,a legjobb barátnőm!-köszöntött Alseop két puszival az orcámon-Téged is remek érzés újra látni!Hogy vagy?Mióta laksz itt?
A kérdésre sikerült egy hosszú,tartalmas választ adnom.Hogy miként jutottam el Japánba,miért lettem stylist,ki volt az a Ji Hoo,és hogy találkoztam megint Sohyunnal,és a fő:hogy lakok itt.Kiseopék ámuldozva nézték a sztorimat,néhol legbiggyesztették a szájukat,máshol pedig majdnem leestek a kanapéról a sok nevetés miatt.
-Na,és mi lett a végén Ji Hoo-val?Elég hirtelen vége lett a kapcsolatotoknak.-mondta Kiseop.
-Amint már mondtam,elfutottam előle,amikor megláttam,hogy a zsebében egy kép van róla és valami Ra Ra nevű csajról.Abban a pillanatban ott hagytam.Utána a hotelben összevesztünk,majd 2 hét után visszaköltöztem Dél-Koreába.Hihetetlen,hogy japán-koreai vagyok.Mindig ingázok a két hely között!-nevettem zavartan.
-Igen,de eléggé kitartó vagy,mert amit eddig végigcsináltatok Sohyunnal,az felér egy csodával.
-Köszönöm Alseop!-kacsintottam-Na és,veletek mi volt?Merre jártatok?
-Hat évvel ezelőtt,hogy itt hagytad Szöult,megfogadtam,hogy nem fogok sírni.Tényleg magam alatt voltam,de Kiseop mindig mellettem volt.Persze köztünk is voltak veszekedések,de valahogy mindig vonzott valami Kiseophoz.Már 7 éve együtt vagyunk.Akkor aludtam vele először,amikor ideköltöztem.Egyre jobban elmélyült a kapcsolatunk,majd egy hónappal ezelőtt megkérdezte:Alseop,hozzám jönnél feleségül?Teljesen földbe gyökerezett a lábam.De a hatásszünet után természetesen beleegyeztem a dologba,és elő-nászútra mentünk a Radisson Resort Fiji-be,egyenesen a Fiji-szigetekre.Hihetetlen hosszú volt a repülőút az óceániai csodavilágba.-mesélte Alseop az élményeit,és közben megmutatott pár képet is.
Telt-múlt az idő,egyre többet beszélgettünk.Hat évet bepótolni nem könnyű.Fél hetet ütött az óra.Az ifjú párnak azt tanácsoltam,hogy menjenek fel pihenni a szobájukba,addig én készítek vacsorát,és várom a fiúkat.Valamennyire tudtam főzni,megtanultam a Tokióban töltött évek alatt.Főzés közben bekapcsoltam a rádiót,amiben a U-KISS Alone remekműve ment.A kedvenc dalom a srácoktól,ráadásul japán nyelven van:pont nekem való.Betettem sülni a csirkemellett,felhangosítottam a rádiót,és elkezdtem táncolni meg énekelni.Kevin és Hoon részei mentek a legjobban,de amikor Soohyun énekelt,akkor is próbáltam mindent beleadni.Négy és fél percet végigénekeltem és még sajátos koreográfiát is adtam mellé.A végén kinevettem magamat,olyan lehettem mint egy fangirl.A főzéssel lényegében kész voltam,csak azt kellett várni,hogy megsüljön a hús.Addig felmentem a szobánkba,és neteztem.Rákattantam a Youtube-ra,és megnéztem a U-KISS One Of You klipjét.A koreográfia hatalmas,annyit nevettem,hogy már fájt a hasam.Soohyun arca,meg a mozgáza egyszerűen lenyűgöző és csodálnivaló.Kutakodtam a U-KISSről 1-2 infót,majd fél óra múlva lementem,hogy megnézzem mi a helyzet a kajával.Pont jókor mentem,kész lett minden,megterítettem,és vártam,hogy megérkezzenek a srácok.Még negyed óra volt érkezésükig,addig odamentem Alseophoz meg Kiseophoz beszélgetni.Jókat nevettünk,és ahogy elnéztem őket,gyönyörű pár,nagyon összeillenek.Éppen kérdezni akartam valamit,de hangokat hallottam az alsó szintről:
-Szia Hiraki noona!-ez volt Dongho-Jó estét Hiraki!-ez valószínűleg Kevin lehetett.
Lementem hozzájuk Alseop és Kiseop kíséretében.Hatalmas öröm kerekedett,amikor meglátták,hogy hazatért a Fiji-szigetekről az ifjú jegyes pár.Mindenki boldog volt,és egy vacsora keretében megtartotta Kiseop és Alseop a beszámolót.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése