Elindultunk Soohyun-nal a majmok felé,és Kiseop meg Alseop is arra vette az utat.Pár pillanat múlva már egymással találkoztunk.Alseopnak mondtam:
-Hé,akkor vegyünk Zoo-csemegét a kis makiknak!
-Oké,akkor jövök!-mondta Alseop.
-Addig mi veszünk jégkrémet,oké?-kiáltott Kiseop.
-Rendben!-szóltunk.
Odasétáltunk az automatához,bedobtuk az aprópénzt,és már ki is jött két adag mókusmajom eledel.Visszamentünk a ketrecekhez,de még nem láttuk a fiúkat.Semmi gond!Akkor mi már nagyban benne voltunk a majom etetésben.Két kis állat jött oda,akik kíváncsian figyelték,hogy mit adunk nekik.Utána odaugrott egy mókusmajom anyuka,egy kis kölyökkel a hátán.
-Jaj de aranyosak,nézd Hiraki!-mondta Alseop,egy klikk,és megörökítette a képet.
-Milyen édesek!Igazi cuki falatok!-simogattam az egyik kis négylábú fejét.
Már majdnem megették az egész csemegét,de egy kis adag még maradt.Közben visszaérkeztek a fiúk is:
-Hé,nem jöttök jégkrémet enni?
-De,csak nemsokára megeszik a majmok a kaját,és megyünk!-válaszoltam.
Még beszórtuk a maradékot,és rohantunk jégkrémet enni.Soohyun a kedvencemet a karamellás jégkrémet hozta,Alseop is nagyon örült a pisztáciás hűsítőnek.
-Egészségünkre!-csaptuk össze a jégkrémünket.
Kellemesen elbeszélgettünk,közben pedig majszoltuk a jeges finomságot.Majdnem felálltunk,amikor a szülők jöttek felénk:
-Sziasztok fiatalok?Nem jöttök velünk?-kérdezték.
-Még nagyon meg akarunk nézni egy-két helyet négyesben,tudnátok adni egy kis időt?-kérlelte Soohyun őket.
-Akkor kaptok még egy órát,megfelel?-nézett az órájára Kibum,Soohyun apukája.
-Megfelel!Sziasztok!-húztuk el a csíkot.
Pár perc múlva kikötöttünk egy nem éppen kellemes helyen.A Dél-Amerika háznál.Nem tudom hogyan keveredtünk ide,csak mentünk egyenesen.Egy férfi jött,egy terráriumot a kezében tartva.Egy gondozó lehetett.De nem akármit tartott a ketrecben.Az én félelmemet.És Alseop sem szívleli az ilyesmi dolgokat.Egy nyolclábú szörny volt ott,azaz egy tarantula.Nagyon félek tőle.Rendes fóbiám van.Mindig sikítok,sírok,és jajveszékelek,és úgy veszem a levegőt,mint aki fulladásra kész.
-Váááá!Segítség!!Neee!-sikítottam,egy könnycsepp kíséretében,és úgy ugrottam,hogy Soohyun úgy kapott el,mint egy menyasszonyt.A többiekkel is ugyanez volt:
-Neee!Segíts Kiseop!Jaj!Jaj!Jaaaaaj!-ordította Alseop.Kiseop hátára ugrott,és gyorsan elfutottak.Soohyun és én is meglógtunk.Mindenki ránk szegezte a tekintetét.
-Jaj!Miért?Segítség félek!-remegett a kezem,és Soohyun-hoz bújtam.
-Mentsetek meg!-reszketett Alseop,és Kiseop karjaiba vetette magát,és szorosan fogta a barátját.
-Lányok,nyugi!Nincs semmi baj!Már elfutottunk onnan,most a jégmadarak előtti padon vagyunk!Na,ne féljetek,mi megvédünk titeket!Halljátok?-biztattak a fiúk,és adtak egy védelmező puszit.Már nem vert annyira a szívem,és kissé félénken,de a madarak ketrecére néztem.Alseop is bátrabb lett.
Társszerkesztő:Alseop* ´*•.¸♥¸.•*, Yoru (^_^)
==================================================================
Utóirat
Látom,hogy egyre többen nézitek a blogot,most is látjátok,olvassátok az USA-ból.Ha van G-mail fiókotok,légyszi írjatok kommenteket,mert nagyon sokat jelentene.
Köszi,Hiraki :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése