Alseop visszafutott a szállodába,de amikor már a liftet hívta,rájött,hogy együtt kéne lennie velem,hogy ne keveredjen bajba.Abban a pillanatban,mint akit rakétaként kilőnek,gyors iramban elkezdett futni,átgázolva minden emberen,aki az útját állta.
-Szia Alseop,hát téged meg mi lelt?-kérdeztem meglepetten.
-Sziasztok!Csak most jutott eszembe,hogy "együtt kéne" lennünk,de én meg előbb elmentem a szállodába,és amikor már majdnem beléptem a liftbe,akkor jöttem rá,hogy mit is kéne tennem.-magyarázta.
-Akkor sétáljunk vissza,de ne olyan gyorsan,fújd csak ki magad!-javasolta Soohyun.
Miután odaértünk,felmentünk a szobába,és elköszöntünk egymástól,de utószóként még ezt mondtam:
-Annyeong Alseop!
-Szia Hiraki,helló Soohyun!
*********
-Sziasztok!Megjöttem!-kiáltottam le a lépcsőn anyuéknak.
-Szia Hiraki!-üdvözöltek.-Képzeld,megbeszéltük Soohyun szüleivel,hogy holnap elmehetünk az állatkertbe,utána pedig a vidámparkba!Mit szólnál hozzá?
-Szerintem remek program.Mikor indulunk holnap?
-Reggeli után,rögtön.Megfelel?
-Naná.Akkor mind a hatan megyünk?-kérdeztem különös hangsúllyal.
-Még szép!Mégis mire gondoltál?-vetette oda apu.
-Igeeeeen!Ez aaaaz!Húúú!Yeeeeees!-ordítottam,majd kissé megrekedt a hangom.
-Hé Hiraki!Ne olyan hangosan!Még a szomszédok azt hiszik megőrültünk!-figyelmeztetett anyu.
-Hm,felnőttek.-suttogtam,majd becsuktam az ajtót magam mögött.
Hátradőltem az ágyamon,majd feltettem a "fülesemet",azaz a fülhallgatómat.Amikor az MBLAQ Stay dala következett,egy kissé mintha megállt volna az idő,és bambultam egy darabig.Amikor hirtelen valaki megrázta a hátamat:
-Hé Hiraki!Gyere vacsorázni!Hé,Hiraki!Tedd le a telefonodat!Hallod?
-Jól van már!Jövök!-forgattam a szemem.
-Idefigyelj!Ne szemtelenkedj velem,mert megemlegeted!Érteted?Nem érdekel mit szólsz,az van amit én akarok.Te csak egy kis hülye gyerek vagy!-kiabált rám apa.
-Hé Yataro!Hagyd már békén Hirakit!Akármit tett,nem hiszem,hogy olyan nagy dolog lenne!-védett meg anyu.-Miért,én is csak finoman figyelmeztettem,ha hangosan kiabált,és megértette,nem kell ahhoz nagy indulatosság!-folytatta anyu.-Nézd meg mit tettél!
-Mit tettem volna?-vágott közbe apa.
-Hát ezt!-mutatott anya az ajtóra.
Becsaptam magam mögött az ajtót,leszáguldtam a lifttel,és ahelyett,hogy láthatták volna hogy sírok,inkább elviharoztam a Hotel Spapia előtti parkhoz,és lerogytam egy padra,keservesen sírva.
-Miért?Miért?Istenem kérlek segíts!Miért van ez velem?Miért?Jaaj!-zokogtam,és egyre jobban elfojtottam a szavakat.-De mit csináltam olyan rosszat?Hm?Mi vagyok én?Ne máár!-folytattam.Ez körülbelül így ment 10 percig,míg valaki oda nem álított felém:
-Ki vagy?Menj innen?Légy szíves,addig menj el,amíg jó kedvem van!
-Hé,Hiraki..ne sírj már!-emelte fel fel a fejemet Soohyun.
-Légyszi Soohyun,menj innen,mert nem akarom,hogy láss a sírógörcsöm kellős közepén!
-De nem hagylak itt!Hira,mit tegyek,hogy vidám legyél?Öntsd ki a lelked csak nekem!-próbálkozott Soohyun.
-Mondom Soohyun!Most nagyon rossz kedvem van,és akármire képes lehetek.Kérlek,menj vacsorázni,én el vagyok étel nélkül simán.
-Na de azért csak van valami,amivel meggyőzhetlek!-mondta,és egy hatalmas mosolyt villantott felém.
-Na ez tényleg tetszett,de akkor sem vagyok hajlandó visszamenni az étterembe.-makacsoltam meg magam.
<-----Szomorú Hiraki :'(
-Ki vagy?Menj innen?Légy szíves,addig menj el,amíg jó kedvem van!
-Hé,Hiraki..ne sírj már!-emelte fel fel a fejemet Soohyun.
-Légyszi Soohyun,menj innen,mert nem akarom,hogy láss a sírógörcsöm kellős közepén!
-De nem hagylak itt!Hira,mit tegyek,hogy vidám legyél?Öntsd ki a lelked csak nekem!-próbálkozott Soohyun.
-Mondom Soohyun!Most nagyon rossz kedvem van,és akármire képes lehetek.Kérlek,menj vacsorázni,én el vagyok étel nélkül simán.
-Na de azért csak van valami,amivel meggyőzhetlek!-mondta,és egy hatalmas mosolyt villantott felém.
-Na ez tényleg tetszett,de akkor sem vagyok hajlandó visszamenni az étterembe.-makacsoltam meg magam.
<-----Szomorú Hiraki :'(
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése