Hwaiting Soohyun&Hiraki,94.rész

Azt sem tudtam hova legyek ezután a leszidás után.Távoztam Soohyun kórterméből,majd igyekeztem visszafojtani a sírásomat.Felültem a buszra,és a Jeju-lakótelep felé vettem az irányt.Időközben eldöntöttem,hogy benézek Alseop-hoz,ő biztosan segít nekem,mindig támogat.Szó sincs róla,hogy hazamenjek,ilyen állapotban nem láthatnak meg az otthoniak.A lakótelepünk elé ért a busz,leszálltam,és meg sem álltam lifttel az ötödik emeletig.Megálltam Alseop lakása előtt,becsengettem,és pár pillanat múlva ajtót nyitott a barátnőm.Látta,hogy nagyon szomorú vagyok.Mielőtt még kérdezett volna valamit,leültetett a konyhaasztalhoz,majd a kezembe nyomott egy pohár narancslevet,és biztatott,hogy mondjam el a történteket.Minden egyes mozzanatot elmeséltem,majd a szája tátva maradt:

-Hiraki.Nem tudom hogy vagy ezzel,de Baekho-t fel kellene jelenteni.Nem mehet ez így tovább.De miért nem érti meg a szép szót?Nem leszel a szerelme,te Soohyun barátnője vagy!Nesze,majd hívjuk Kiseop-t,majd elintézzük a balféket.Tényleg,mindjárt jövök!-kacsintott Alseop.Pillanatok múlva Kiseop oldalán jöttek ki a szobájából.

-Ah,szia Hiraki!Ne haragudj,ha zavarok,csak felugrottam Alseop-hoz beszélni,már hiányzott!Mi újság veled?-érdeklődött oppa.

A kérdés után Kiseop-t is beavattam a jelenlegi tényállásba,majd összenézett Alseop-al.

-Tudod mi a dolgunk!-formált pisztolyt ujjaival-Baekho gyereknek annyi!Mindent meg kell tennünk Soohyun és Hiraki érdekében.Vágjunk bele a tervbe!Rajta!-csapták össze kezüket.

-Szerintem Hiraki bízd csak ránk az egész ügyet.Neked annyi lenne a feladatod,hogy maradj Soohyun mellett,és ne engedd el.Mert tudom,hogy szeretitek egymást.Kiseop és én a lehető legnagyobb erővel fogjuk Baekho-t eltántorítani.Ígérem sikerülni fog!-mosolygott Alseop.

-Wow,nagyon szépen köszönöm a támogatást,ígérem meg fogom,illetve meg fogjuk hálálni!Mit szólnátok,ha elmennénk mindez után,ha helyreteszitek azt a bolondot,elmennénk egy nagyot enni a KFC-be négyen?-kérdeztem,mire mindketten igent bólintottak.Fél óráig beszélgettünk,és Kiseop tanított pár aegyo mozdulatot,amitől vidámabbak lettünk. Oppa mondta,hogy holnap bemegy Soohyun-hoz,visz neki egy kis narancsot,meg elmegy felvidítani.Felajánlotta,hogy írhatok levelet,vagy rajzoljak a barátomnak,majd átadja neki.Megígértem,hogy délelőtt 11-kor lemegyek a lakótelep elé,és majd átveheti a művemet.Hazamentem,majd köszöntem anyunak.Látta,hogy gondterhelt arcom van,egyből rákérdezett,hogy mi a gond.Szimplán annyit mondtam,hogy csak "női ügyek",és Alseop-al a kémiát firtattam egész délután,azért jöttem későn haza.De ő mással "lepett meg":

-Remélem a kémiát meg tudtátok oldani.De van itt egy kis baj.Soohyun anyja itt volt,és elmesélt mindent.

Falfehér lettem,de be kellett vallanom az igazat.Elmeséltem hegyiről-tövire a sztorit,és megértő arccal fordult felém anya.

-Hiraki,te nem tehetsz róla,hogy egy máik fiú szeret téged.Te viszont Soohyun barátnője vagy,szereted őt.És ő is téged.Amikor nyaraltunk,nagyon vidámak volttok együtt.És majd holnap nézz be hozzá,bátorítsd.Igazat adok neked.Majd még beszélünk erről.-kacsintott anya.