A nagy pillanat után elmosolyodtunk.Nem bírtam megszólalni.Leblokkoltam.Elbambultam,egyszerűen teljesen máshogy éreztem magam,mint általában.Persze az imént történt dolgok egytől egyig az égig repítettek.Úgy éreztem magam,hogy szállok,mint a madarak. ;)
-Akkor hogyan tovább?-törte meg a csendet Soohyun.
-Nekem minden oké.Felőlem akár járhatunk is!-jelentettem ki határozottan.
-Én belegyezek!-mondta Soohyun a lehető legkisebb hangerővel.
-Akkor gyere!-és odanyújtottam neki a kezemet.
-Jövök,csak még egy dolgot magyarázz meg!
-Igen ,mi lenne az?
-A fagyizóban mit is mondtál,nem emlékszek rá 100 %-osan!
-Ja,hogy a fagyizóban!Hát nem is tudom,megmondjam?-tűnődtem magamban.Tudod mit,Soohyun?Majd egyszer elmondom,hidd el,még ezt meg fogom mondani!-mondtam.
-Jó,ahogy szeretnéd.Nekem aztán úgy jó,ahogy gondolod.
-Soohyun,mondhatok neked valamit?-kérdeztem.
-Mondj,de aztán induljunk,mert kezd hűvösödni!
-Én,én,......szeretlek!
-Köszönöm.Tudod nekem nagyon sokat jelent,ha valaki őszinte.Még ha szégyenlősen,de bevallod.Ezért is bírlak téged!-mosolyodott el.Pattanj fel a rolleremre,fogd meg a derekamat,és induljunk!Egyébként itt a felsőm,ha gondolod kölcsön adom,mert látom,hogy vacogsz.
Felmentem a rollere,megkapaszkodtam,és ebből a kapaszkodásból "egész véletlenül" ölelés lett.Már gyülekeztek az eső felhők,egyre sötétebb lett.Egyszer csak elkezdett esni az eső.Mindketten eláztunk,de végül is jókat nevettünk rajta.Ahogy felértünk,gyorsan befutottunk Soohyunék házába,majd megszárítottam a ruhámat.Beletelt egy jó fél órába,de a lényeg,hogy megszáradtam és kész.Soohyun átvette a ruháját,könnyű dolga volt. :D
-Gyere Hira,mondani szeretnék valamit!-szólt Soohyun.
Beloholtam a szobába,majd Soohyun bezárta az ajtót.
-Most mi lesz?
-Nem tudom,de jobban szeretem ha bezárom az ajtót,mert így "biztonságosabban érzem magunkat"!Tudod,még nem szeretném,hogy kiderüljön ez az egész.Csak a kettőnk titka legyen jó?
Soohyun odaült a számítógépéhez,és bekapcsolta.Én meg mondom magamban:itt mi lesz?Akkor mért hozott ide ha most neki áll netezni?Pár perccel később:
-Hira!Mondj egy lassú zenét,amit szeretsz!
Ezen igazán meglepődtem,hisz én általában nm hallgatok ilyesféle zenéket.
-Nem baj,ha először rád bízom a választást,Soohyun?most nem jut eszembe semmi,de idővel jön a megoldás,az fix!-mondtam.
-Jó rendben.Akkor Rain-től a Love Song megfelel?-kérdezett.
Egy igent bólintottam,magamban azon agyaltam,hogy ezzel milyen célt szeretne elérni...Pár pillanattal később...
-Hiraki,mondd elfogadod a felkérést egy táncra?-mosolygott.
-Persze,örömmel vállalom.
Felálltam,és elkezdődött a zene.*Oh~Oneuldo seosongineun noye jib hwaga naneun geolNaneun himdeunde naneun himdeunde irohke* Elkezdtünk lassúzni,ami nagyon tetszett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése