-Halló,ki az?
-Szia Seul Seul,Kihyuk vagyok.Lenne egy kis gond...
-Szia!Mondd,miben segítsek?
-Az a gond,hogy a testvéremet bevitték a kórházba,azonnal indulnom kell.Kibum is velem jön.Ra Ra nincs itthon,elment valami helyre a barátaival.Tudnátok vigyázni Soohyunra egy éjszakát?Valószínűleg sokáig leszünk itt,szóval nem lenne gond?
-Persze,semmi gond.Megoldjuk.Akkor szólok neki.
-Köszönöm Seul Seul,egy angyal vagy.És még mondd meg neki,hogy szaladjon át a pizsamájáért,meg a mit gondol,és zárja be a lakást!Köszönöm!Sajnálom,hogy felhajtást okozok!Sietek!Szia!-mondta Kihyuk,Soohyun anyukája,és mire anya beleszólt volna a telefonba,már letette.
-Soohyun,van egy kis mondanivaló.Anyukád hívott,hogy a testvérével akadtak bajok,és utána megy a kórházba,és vele megy az apukád is.Ra Ra meg elment bulizni,és arra kért,hogy maradj itt este!És,még üzeni,hogy szaladj át egy-két cuccodért,pizsama,meg valami..És zárd be a lakást!-kacsintott anya.
-Ez most komoly?Oké,akkor már indulok is!-hagyta el Soohyun száját a mondat,és már csak az ajtó csukódását lehetett hallani.
Én ezalatt az idő alatt már a szobámban szürcsöltem az italomat,egy szendvicset majszolva néztem a Boys Over Flowers-t az interneten.Miután lement az egyik rész,felálltam,és láttam,hogy a nappaliból kész vendégszoba lett.A konyhában letettem a poharamat,meg a tányért.Újra visszanéztem.Nem értettem semmit.Visszamentem a szobámba,de percek alatt egy hang kiabált utánam:
-Hiraki!Vacsora!Gyere enni!-szólított anya.
Már szedtem is a lábamat,de csak Soohyun volt a konyhában,ami szintén kérdőjelekkel teli képet alkotott a fejemben.Most mi van?!
-Hát te?Még itt vagy?-kérdeztem Soohyun-tól.
-Igen,itt.Csak szólok,hogy itt maradok.Egész estére.Csak holnap megyek haza,anyu telefonált,hogy valami lett BaeChan bácsikámmal,és be kell mennie a kórházba,apu vele,Ra Ra meg nem érdekel.Nem eszünk?
-Azta mindenit!Ez kemény.Tényleg itt maradsz?Anyuék nincsenek sehol?
-Szerintem sehol.Anyukád mondta,hogy leszalad a boltba üdítőért,apukád meg elment futni a parkba.De tudtommal az Arany Sárkány bolt két napig zárva tart,nem?És a legközelebbi bolt két utca távolságra van.-állapította meg Soohyun.
-Akkor még körülbelül negyven percünk van!Én is voltam abban a boltban ma,és nagyon messze van.-sóhajtottam.
-Ja,és anyukád mondta,hogy nyugodtan ehetünk,ne várjuk őket!-adta át az üzenetet Soohyun.
-Szabadság.-nevettem.-Akkor megterítek,ülj le!-utasítottam,és pár pillanat múlva már tálaltam is a vacsorát.
Mivel az asztalunk négyes volt,ezért két-két személy ült egymás mellett mindig.Mondjuk a családban hárman vagyunk.
-Jó étvágyat Hira!-mondta Soohyun,és a számba adott egy falatot.
-Viszont kívánom!-kedveskedtem,és én is adtam egy falást a szezámos csirkéből.
Egy pár pillanat alatt besöpörtük a kaját,ez volt úgy 10 perc a terítéssel együtt.Még fél óra.Szeretném valami "különlegessel" elütni az időt.Fogtuk magunkat,és letelepedtünk a TV elé.A kanapénk elég hosszú volt,tehát többen is ráfértek.Bekapcsoltuk a TV-t,és kanapén feküdtünk mindketten.Valami film ment,de hogy megmondjam,nem is figyeltem rá igazán.Inkább Soohyun halk szuszogását hallgattam.Éreztem,ahogy átkarolja a derekamat,és egy puszit nyom az arcomra.Ment még a TV,de lejjebb vettem a hangerőt.Soohyun felé fordultam,rám mosolygott.Ez olyan "Köszönöm,hogy itt vagy" mosoly.A szívem egy hatalmasat dobbant.Soohyun arca egyre közeledett,majd megcsókolt.Szorosan hozzábújtam,és becsuktam a szemem.De a "mennyország" nem tartott sokáig,mert anyu hazaért.Ahogy kinyitotta az ajtót,ijedtemben le estem a kanapéról,és beütöttem a hátamat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése