Miért?,121.rész

Olvasás közben ajánlom hallgatni.^^

Nem mentem oda.Miért is tettem volna azt?Soohyun hazudott.Pedig megígérte,hogy nem fog semmit tenni.Igaz,hogy én is tettem egy rossz lépést,amikor Ji Hoo volt a pasim,de azt világosan bevallottam,nem titkoltam.Hihetetlen düh nehezedett a lelkemre:csak zokogtam,teljes erőmből.A fejem hasogatott,a látásom homályos lett a sírás miatt.Egy pillanatra abbahagytam a pityergést,amikor valaki benyitott az ajtón:Soohyun hangját hallottam,ahogy keresett.Az ágy melletti sarokban gubbasztottam,nem szóltam semmit,a lélegzetem is visszafolytottam.Persze Soohyun nem vak,egyből meglátott,és felém közelített:
-Hiraki,miért nem köszöntöttél?Miért rohantál fel egyedül?Miért van kisírva a szemed?
-Inkább meg se szólalok.Olyat gondoltam,ami nagyon csúnya,szóval visszafogom magam.Gyere csak Shin Soohyun!-sziszegtem az ajkaim között.Remegő kézzel rákerestem a We Are Dating videókra a Youtube-n,és ott hagytam Soohyun-t,mert meg kellett ágyaznom a nappaliban,és nem volt kedvem botrányt csinálni.Gondolom oppa egyből vette az adást,hogy mire célzok,és másfél perc után a sokktól egy hatalmas ordítás hagyta el a torkát.Hangosan trappolt le a lépcsőn,és megállt előttem.A szemei ijesztőek voltak,a tekintetével ölni tudott volna,miközben én megtörten,és elhagyatottan álltam egyedül.
-Ne közelíts felém kérlek!-nyújtottam magam elé a tenyereimet-Menj Kim Ah Young,alias Yura kisasszonyhoz!Értetted Shin Soohyun?!Tűnj a szemem elől!
-Hiraki,kérlek...
-Mit kérsz?Sajnálom,hogy nem tudom Yura címét.De ha gondolod vannak ismerőseim,vagy felhívhatom a Dream Tea Entertainment céget is,hogy átigazolsz oda!Hagyj békén.Tedd össze a két kezedet,hogy nem megyek szállodába,se Japánba nem akarok visszamenni.-kiabáltam tovább.
-Hiraki,mi van itt?-jött le közben Kevin.Alseop és Kiseop a lépcső tetejéről nézték a drámát,majd ők is a nappaliba jöttek.
-Kevin,kérdezd Shin Soohyun nagyurat!Hazudott nekem,érted?Megszegte a 6 éves ígéretünket.Igaz,én is tettem rosszat,de bevallottam,Soohyun meg titkolta is.Nem érdekel,én ma lent alszok,biztos nem fogok egy hazug ember mellett aludni.Ölelgesse Yura-t,csináljanak aegyo versenyt,vigye el randizni!De azok után,hogy Yura is ült abban a kocsiban,ami Soohyuné,ráadásul én is vezettem,már autózni sincs kedvem.Csokit se akarok enni,se étterembe nncs kedvem menni.Soha,soha,de soha.És jól jegyezd meg Soohyun:most nagyon félreléptél!Az életkedvem is elment.Most ha megbocsátasz,be szeretnék ágyazni,minnél előbb aludni szeretnék.Te meg menj fel retrozni a laptophoz!Bye-bye!-osztottam az észt.
Soohyun-t sose láttam ennyire megszeppenve.A tekintetében félelem tükröződött.Tudtam,hogy igazat adna nekem,de arra is képtelen,mert nagyon elszúrta ezt az ügyet.Teljesen lesápadt,sarkon fordult,és felfutott a szobába.Én lerogytam az ideiglenes ágyamra:minden "lenyugodott".A többiek eloszlottak a szobájukba,csend ült a U-KISS házra.10 másodperc múlva hangos zokogás törte meg a síri csendet:Soohyun teljes szívéből kieresztette a könnycsatornáit,és közben a "Miért?" és a "Hiraki,kérlek" mondatokat zengte.Túl messzire mentem volna?Az lehet.De nemcsak Soohyun a hibás a történtek miatt.Ugyanúgy Yura is meg fog érte fizetni.Minnél hamarabb fel fogom keresni a "drága kisasszonyt" a Dream Tea Entertainment cégnél.Ahogy elmélkedtem,Soohyun egyre jobban sírt,köhögött,és érzékeim szerint beleütött a falba.A mosoly,az a mosoly,ami mindennap rám nevetett.A hang,ami mindig engem hívott.A srác,akit annyira szeretek,aki megváltoztatta az életemet.Akivel bármikor jól éreztem magama.Most szertefoszlott minden.Egy szörnynek érzem magamat,mert így leszúrtam Soohyun-t,holott csak 50 százalékban hibás.Az est további részében egy nagy tábla csokit vettem magamhoz,és könnyek között majszoltam.Durva idők elé nézünk,az biztos.