Felszálltunk a vonatra,de szinte alig lehetett helyet találni.Végig mentünk jó pár kocsin,de hat szabad helyet pont találtunk.Egyből a legjobb helyzetre gondoltam,hogy Soohyun mellett fogok ülni.És beigazolódott.A szülők az egyik végében,mi a másik végében találtunk helyet.Tudjátok mennyire örültem?
-Akkor csak ott van hely a kocsi másik végében?Nem baj,üljetek le,szólj ha valami kell!-mondta Soohyun anyukája.
-Oké,anyu,majd szólunk!-szólt Soohyun,és hátat fordított az anyukájának,és kinyújtotta rá a nyelvét.
Boldogan a helyünkre szökdécseltem,és Soohyun rám pillantott:
-Hölgyeké az elsőbbség!-mondta udvariasan,és helyet foglaltam,majd ő is leült mellém.
Na ekkor teljesen elájultam,meg sem tudtam szólalni.Ezt meg kell írnom Alseop-nak!Csak inkább megvárom azt a pillanatot,amikor Soohyun nem figyel,és gyorsan bepötyögök egy SMS-t.És ebben a pillanatban elindult a vonat.Közel másfél órás utazás vár ránk.Vajon mi fog történni ez idő alatt?Kíváncsian várom a fejleményeket.
Az idő egyre viharosabbra fordult.Becsuktuk az ablakokat,és hatalmas zuhogás jött,amit még egy-két dörgés kísért.Én persze nem gondoltam az időjárás változására,és rövidujjú-rövidnadrág ruhákba öltöztem.Igaz mondták az időjárás jelentésben,de én nem hiszek nekik,ezúttal tévedtem.
Időközben Soohyun-nal kellemesen elbeszélgettünk.Én elálmosodtam a viharos sötét idő miatt,és elaludtam.Körülbelül fél óra telhetett el,amikor azon kaptam magam,hogy Soohyun vállán van a fejem,és egy sötétkék Nike kapucnis póló van rajtam.Hogy mi?Ááá,ez lehetetlen.Soohyun vállán aludtam el?!
-Rátettem a válladra a felsőmet,mert láttam,hogy fázol,és hogy jobban érezd magad.-mondta Soohyun,majd kinézett az ablakon.
-De aranyos vagy.Valóban fáztam,még egyszer köszönöm.-mosolyogtam,de Soohyun nem látta,mert a tekintete az ablak felé szegeződött.
-Láttad azt a dalt,amit küldtem?
-Melyiket?Park Jung Min Not Alone zenéjére gondolsz akkor igen.Annyira megérintett a dal,és hogy a Not Alone jelentése "Nem Vagyok Egyedül" az még jobban esett.Mi ketten vagyunk!-jelentette ki magabiztosan Soohyun,majd megcsókolt.
Ha már ezek történtek,megfogtam Soohyun kezét,azzal a "szerelmes kézfogással". Utána pedig átöleltük egymást,és az út végéig ezt csináltuk,persze egy kis beszélgetés mellett.Ha már ilyen jó dolgok történtek másfél óra alatt,mi lesz két hétig?Már alig várom.Amikor már majdnem én is megcsókoltam Soohyun-t,apu oda állít:
-Hé galambok!Leszállunk,és a Hotel Spapia felé vesszük az irányt!
-De jó!-mondtam lelkendezve-De miért hívsz galamboknak?-förmedtem rá.
-Hát,mert majdnem megcsókolta...
-Bocsánat Kasai úr,de ne mondjon ilyeneket.
-Huh,tinédzserek.-sóhajtott apu.
Felálltunk,kézen fogva mentünk tovább,persze a szülők mögött.Megérkeztünk a hotelbe.Mik várnak rám és Soohyun-ra?Alig tudom kivárni.És még Alseop-nak is írok üzenetet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése