2013. június 23., vasárnap

Könnycseppek,99.rész

Majdnem nekem ugrott,de szerencsére kihajoltam apa fenyegető karjai elől,és a szobámba zárkóztam.Gyorsan összeszedtem a fontosabb dolgaimat egy sporttáskába,és elmenekültem otthonról.Hallottam,hogy anya is rákezdi a saját szövegét,de nem igazán érdekelt.Beléptem a liftbe,majd pár pillanat a földszinten is voltam.Éppen Soohyun készült beszállni a személyfelvonóba.Amint meglátott,egyből lesápadt az arca,és átkarolta a vállamat.
-Hiraki!Mi ez?Kisírt szemek,sporttáska cuccokkal teli tömve,elnehezedett váll,vörös arc,és..és..csak nem véres a csuklód?-csodálkozott.
-Igen oppa!-csak ennyit tudtam kipréselni magamból.A mondatom után fogtam az erőmet,és a lábaim gyors futásnak eredtek.Nem érdekelt,hogy Soohyun utánam jön-e,vagy sem.A zebrán átgázoló sebességgel mentem,majd a szemben lévő parkban találtam menedéket.Úgy rohantam át az egész ligeten,hogy  majdnem feldöntöttem az embereket.Végül elgyalogoltam a Han folyó partjához.Már két kilométerre lehettem a Jeju-lakóteleptől,így "biztonságban" éreztem magam.Kinéztem magamnak egy szabad,viszonylag eldugott stéget,és oda ültem le.Térdemet felhúztam az államig,majd a kezembe temetkezve kezdtem el sírni.Nem sokkal az ide érkezésem után egy kar érintette meg a vállam.Tudtam,hogy Soohyun az,éreztem a parfüme illatáról.
-Miért jöttél ide?-kérdeztem suttogva.
Nem válaszolt semmit.Felemelte megtört testemet,és pár lépéssel arrébb,a füvön foglaltunk helyet.Soohyun ölébe ültem,és szorosan átölelt a védelmező karjaival.Nem érdekelt semmi.Tudtam,hogy ő is tiszta szívéből szeret,és mindig megvéd.Ez a helyzet őt is meglephette,mert észrevettem,hogy nehezen veszi a levegőt,nagyokat fújtat.Sok idő után megszólalt:
-Hiraki,miért zokogsz még mindig folyamatosan?
El kellet mondanom mindent.Erőt vettem magamon,és hegyiről-tövire elmeséltem a mai reggeli sztorit.
-Az igen!Ne haragudj Hiraki,de apukád már nagyon durva!Ha nem tetszek neki,pedig szerintem nincs rá semmi oka,akkor is miért nem mondja meg rendesen?Pedig a nyaraláson tavaly tök rendesnek látszódott.Az aztán,hogy amikor kórházban volta,hogy anyunak miért borult el az agya,és bántott téged,számomra elég fura.Rossz gondolatok keringenek az agyamban.Miattam van ez a Baekho konfliktus,ezért vesztél össze az apukáddal.Mindennek én vagyok az oka.-sóhajtott.-Sajnálom Hiraki,tudom,hogy sok bonyodalom vár még kettőnkre.Kérlek ne haragudj!-emelte fel az államat,és letörölte a könnycseppjeimet.Egy halvány mosolyt villantott,és egy gyengéd,de hosszú csókot adott ajkaimra.
-Sosem fogok elszakadni mellőled!Muszáj melletted lennem!Amikor ebbe az osztályba jöttem,meg amikor megtudtam,hogy szomszédok leszünk,tudtam,hogy nekünk együtt kell lennünk.Mindig melletted fogok lenni.És,ha 14 évesen ez komoly elhatározás is,de mi van,ha egy családunk lenne?Annyira jó lenne.Boldognak látni téged.Szeretlek Hiraki!-árasztott el kedves szavakkal,majd szorosan megöleltem,és csomó puszival halmoztam el az arcát.
-Szeretlek Soohyun!-suttogtam,majd rákacsintottam.-Senki sem választhat el tőled.Mi egyek vagyunk.

2013. június 13., csütörtök

Reggeli szieszta,98.rész

-Ez szép kis love sztori!-mosolyogtam-Te meg ugye tudod,hogy hogy jöttünk össze Soohyun-nal!Annak is lassan már egy éve!
-Szép hosszú idő.Tök aranyos,amikor mondtad,hogy egy egész napot Soohyun oppával töltöttél hétvégén,és utána kialakult köztetek a szerelem.-mondta Alseop.
-Na igen.Milyen véletlen,hogy Kiseop és Soohyun barátok,és mi is nagyon jóban vagyunk!-kacsintottam.
-Igen,kicsi ez a világ!-nevettünk,majd tovább ettük a fagyinkat.
Sok "pasis titkot" megosztottunk egymással,és azon csodálkoztunk,hogy milyen szokásaik vannak a srácoknak.Igazi csajos délután,kibeszélni a fiúkat.Még jobban összekovácsolódtunk Alseop-pal,és egymás vállát átkarolva,mosolyogva mentünk haza.Megbeszéltük,hogy Skype-n folytatjuk tovább a beszélgetést,megöleltük egymást a liftben,és mindketten a saját lakásunk felé vettük az irányt.
******
Reggel korán keltem,egészen hatkor.Hiába,hogy hétvége van,nem tudtam aludni.Kimentem a nappaliba,bekapcsoltam a TV-t,és az egyik "reggeli" sorozatot,a Pasta-t kezdtem el nézni.Itt-ott elmosolyodtam,hogy néha milyen kemény a főnök a konyhán,de mindenki aranyos és meg van bennük a humor.Éppen amikor szünetet tartottak,ment a reklám,kiosontam az étkezőbe,és csináltam magamnak kaját:szezámmagos zsemlében salátakeverék,ketchup,és füstölt sajt,és persze a jegeskávé is elmaradhatatlan része mindennek.Pont a folytatásra értem a kanapéra,és jókat nevettem a sorozaton.Egyből hét óra is lett,ideje volt felöltözni.Elkészültem:indulhatott a nap,csak azt nem tudom mivel.Gondoltam,hogy lemehetnék a közeli új boltba,valami amerikai család nyitotta,és mindenféle új élelmiszert árulnak.Azt hiszem van náluk valami gyümölcskosár nevezetű süti,hát,majd megkóstolom.Megvárom anyuékat,amíg ők is végeznek a reggelivel,és majd utána megteszem a "bolt látogatást." Halkan bekapcsoltam a házimozit,és táncoltam.A Bigbang Fantastic Baby egész jól megy,bár G-Dragon nem igazán dicsérne meg.A TVXQ Catch Me koreográfia úgy ahogy megy,de a Wonder Girls Like Money-ból csak csetlés-botlás lett.Nem adtam fel,egy utolsó dal gyanánt beindítottam a B1A4 Tried To Walk slágerét,na az már első osztályúan menne.Azon nevettem,hogy Baro lehet megtanítani rappelni,CNU-val összehaverkodnék,Jinyoung és Sandeul lenne az énektanárom,és Gongchan pedig lenne a táncoktatóm.Jókat nevettem,kissé hangosan is.
-Jó reggelt Hiraki!-köszöntött anyu,majd megölelt-Minek köszönhető ez a reggeli jókedv?Csak nem eszedbe jutott a B1A4?
-De igen anya,ők az oka a nevetésnek.-mondtam,majd elmeséltem,hogy hogy osztanám fel őket.
-Szia Hiraki!Muszáj kora reggel röhögnöd?Nem elég,hogy az éjjel jöttem haza,és ráadásul Tokióba ment a járatom,erre itt nevetgélsz,és nem hagysz aludni.
-Yataro!Ami sok az sok!Nem tudod miken megy át a lányod,mert mindig csak a mindig a munkával jössz,és hogy nálatok,Osaka-ban milyen rizsültetvények vannak!Képzeld,nincs minden rendben!A lányunk,Hiraki nagyon maga alatt van,és már majdnem az ereit vágta?Na,Yataro Kasai,most legyél okos,szólj valamit!-oktatta ki anya,amit falfehér arccal hallgattam végig.
-Micsoda?-nevetett apa hamis arccal-ez komoly kislányom?Azért a kis senki Soohyunért csinálod ezt?Mit tett?Nem adott egy szeletet a csokijából?Vagy nem ment ki veled sétálni a parkba?
-Ide figyelj Yataro Kasai!Ma naptól fogva nem tekintelek az apámnak.Ne sértsd meg Soohyun-t,vagy ketté szaggatlak.Igen,ezt komolyan mondom.Az a srác számomra az élet,a támogatás,a lélek,a minden.Szóval ne merd még egyszer a szádra venni!Ja,igen,majdnem eret vágtam.Nem tudod miken megyek keresztül,mert nem is törődsz velem.Csak a karrier,meg a tanulás.Tessék!-ordítottam teli torkomból,majd megpofoztam.

2013. június 10., hétfő

Csajok ideje,97.rész

Sok időt Soohyun mellett töltöttem,átbeszéltük az egész délutánt.Időközben vettem neki a büfében valami finom,egészséges ételt,amit vidáman el is fogyasztott.Kiseop is benézett,majd elbúcsúztam Soohyun-tól,hogy nyugodtan tudjanak beszélgetni.Ahogy kiléptem a kórház ajtaján,csengett a telefonom. Alseop nevét mutatta a kijelző:
-Szia Hiraki!Még bőven benne vagyunk a délutánban.Nem lenne kedved eljönni fagyizni?
-Hello Alseop!De,szívesen elmegyek veled!Akkor nemsokára az Ice N' Love fagyizóban,szia!
Örültem,hogy felhívott a barátnőm.Legalább beszélgetünk egy jót,és bearanyozza a napomat.Siettem a buszra,éppen,hogy elértem.Húsz perc utazás után megérkeztem,és vidáman mentem be a cukrászdába,ahol Alseop ott várt az egyik asztalnál.
-Szia!Hogy vagy?-üdvözöltem.
-Üdv Hiraki!Köszi,velem minden rendben,de hogy van Soohyun?
-Köszöni jól van,elvileg holnap már hazajöhet,csak még van egy kis vitaminos kezelés,amit be kell adni neki,és utána már elhagyhatja a kórházat.
-Na,akkor annak örülök!-kacsintott Alseop-És ha Baekho is a rendőrségen van,tökéletes minden.
-Igazad van.Tényleg,mi a helyzet veled és Kiseop oppával?
-Szerencsére a legnagyobb rendben megy minden.Ma átjött hozzám,mert anyuék pont abban a műszakban dolgoznak,hogy egyedül voltam délután,így kettesben voltunk.Nem mintha szégyenlős lennék,meg a szüleim ismerik és szerintem kedvelik is Kiseop-t,csak azért csak jobb ketten lenni.Olyan aranyos volt!Sok-sok képet csináltunk,de a kedvencem a TV nézés volt.
-Na mi történt?-nevettem-Látom valami extra dolog lehetett,mert csak úgy elpirult az arcod!
-Hát igen,nem mindennapi. Kiseop az a fajta srác,aki nagyon szereti a barátnőjét,de csak egy adott pillanatban mutatja ki igazán.Éppen "néztük a TV-t",amikor rajtakaptam,hogy engem figyel,úgy elmosolyodtunk,hogy dőlt belőlünk a nevetés,kis híján legurultam a kanapéról,de megfogta a kezem,felhúzott,egyenesen az ölébe,és nem hagyott menekülni.Kapálóztam,persze mindezt hiába,majd azt mondta "Rossz kislány vagy!" és teljesen felemelt,így már az ölében ültem.Egyre jobban közelítettünk,és az egyik pillanatban elkapott,mire az ajkai már az enyémeket súrolták.Utána meg csomó ideig ölelgetett,és,elolvadtam!-mondta Alseop fülig érő szájjal.Tágra nyílt szemekkel figyeltem,ahogy a barátnőm áradozik-aranyosnak tartottam.Ezalatt odamentünk a fagyis pulthoz és választottunk:Alseop pisztácia,csokis keksz és málna,míg én a sárgadinnye,vanília,erdei gyümölcs kombináció mellett döntöttem.Ismét leültünk,majd a fagyizás mellett ismét szóba kerültek a srácok:
-És,hol ismerkedtetek meg Kiseoppal?-érdeklődtem.
-Elég hosszú sztori.Úgy kezdődött az egész,hogy anyuékkal csúnyán összevesztem,fogtam magam minden szó nélkül,és elmentem otthonról,egyenesen a Han folyóig vitt az utam.Leültem az egyik stégre,és elővettem a dalszöveges füzetemet,elkezdtem énekelni.Majd jött Kiseop,nála pedig csak egy pár fadarab volt-dobok gyanánt.Látta,hogy ideges vagyok,ezért megpróbált megnyugtatni,és hatott is rám.Majd egészen végig sétáltunk a folyóparton,és megismerkedtünk.Már eléggé kezdett sötétedni,majd számot cseréltünk,és megbeszéltük,hogy másnap is találkozunk ugyanitt délután kettő órakor.Így ment ez kb. 2 hétig,már barátnak tartottuk egymást.A harmadik héten már érezni lehetett,hogy "valami van a levegőben",és amikor bementünk az egyik gyorsétterembe,mindent bevallott.Sőt,még egy verset is előadott.Annyira megtetszett,hogy a kajálás után lementünk a partra,majd felvettem videóra,az előadása után pedig ezek voltak az utószavai: "Alseop,te szépség,lennél a barátnőm?Szeretlek!" És attól fogva elválaszthatatlanok lettünk.A tetőpont az volt,amikor hazakísért,és a csillagos ég alatt megcsókolt.-mesélte a sztorijukat Alseop csillogó szemekkel.