Szöul torony,125.rész

Sziasztok / 안녕하세요! :)♥

Nos,itt egy újabb Szilveszter,nemsokára 2014 (legalábbis itt Magyarországon).Nem tudom hogy vagytok vele,de ez az idei év különleges volt,és rengeteg kihívásban vettem részt.Ha Kpop szempontjából nézzük,eredményes volt a 2013:SNSD,EXO,Infinite,U-KISS,és még rengeteg comeback.Sajnos Dongho elhagyta a csapatot,de láttam egy közös képet Kiseop-val,szóval minden rendben van vele.^^ Még 1-2 szó a blogról...Idén szégyenletesen kevés részt adtam ki 2012-höz képest,szóval bocsi.>< De igyekszek jövőre még töbet blogolni.Köszönöm,hogy idén is olvastátok a blogomat.Szeretlek titeket!♥Most pedig következzen az elköszönő,126.rész. :)

A karácsonyi történtek után kicsit közelebb kerültünk egymáshoz,de felvilágosítottam oppát,hogy bár kissé megenyhült a szívem,azért még mindig haragszok rá.Mindez után sunyin elmosolyodott,és megígérte,hogy újévkor semmi bajom nem lesz.Hát,majd meglátjuk...Elérkezett az idő,hogy elmenjük bulizni.A srácok még dolgoznak,szóval Alseop és én elkedztünk készülődni,mert Hoon azt ígérte,hogy amint haza érnek,átveszik a ruhájukat,és indul a parti.Éppen most értek haza a U-KISS tagok,fáradtan.Leszaladtunk a földszintre,hogy üdvözöljük a lakótársainkat.

-Sziasztok!-köszöntött Kevin-Hát veletek mi van?

-Én most készítem a sminkemet,Alseop meg most göndöríti be a haját,csak lejöttünk hozzátok.-nevettem zavartan,amikor Kevin rákérdezett,hogy miért van félig kisminkelve a szemem,és Alseop miért tartja a fésűt a kezében.Kevin csak rálegyintett a dologra,majd mindenki elment a szobájukba átöltözni,beállítani a hajukat,és a többi dolog.Fél óra múlva mindenki készen állt a bulira,kivétel nélkül mind a nyolcan helyesek voltunk.Soohyun lopva figyelt engem,majd amikor rákacsintottam,egyből elkezdte szédíteni Eli-t,hogy mekkora parti lesz a mai.Haha,nagyon vicces.

<-Alseop ruhája Ruhám->

Mindenki lement a garázsba,és hat autóval célba vettük a Szöul tornyot,ugyanis idén itt fogunk szilveszterezni.Soohyun és én a második helyen autóztunk AJ járgánya mögött,utánunk a többiek.30 perces utazás után leparkoltunk,és az egyik menő szórakozóhely felé vettük lépteinket.Kiseop mondta,hogy VIP terembe foglaltunk helyet,majd átadták a belépőkártyát.Fellifteztünk az emeleti terembe,ahol bár volt,és hatalmas tánctér,plusz egy DJ várt minket.Kicsit fura volt,hogy nyolc embernek kell játszania,de amint meghallotta,hogy a U-KISS és két lány bulizik itt ma éjjel,egyből bevállalta.

-Jó estét,Choi Woo Jin vagyok.Kellemes bulit nektek,és előre is boldog 2014-et!-kacsintott a 26 év körüli srác.Mi is üdvözöltük,majd egy mojitóval indítottuk az estét.Woo Jin remek DJ-nek bizonyult,néha számokat is kértünk tőle.Már 10 óra fele járt az idő,amikor mindenki táncolt,hatalmas körben álltunk,mint egy nyolc tagú család.Mindenki jól szórakozott,volt olyan is,amikor 1-2 percig egy valaki táncolt a kör közepén,de a páros táncok aratták a legnagyobb sikert.Ahogyan táncoltunk,AJ kitalálta,hogy táncolják el a She's Mine koreográfiáját.Alseoppal egyből előkaptuk az iPhone-okat,és tapsolva bíztattuk a fiúkat.Ahogyan telt az idő,egyre szomjasabbak lettünk,és ezt mivel csillapítottuk?Koktél.Bizony elég sokat ittunk,ez meg is látszódott.Mindenki "józan" volt,kivéve Soohyun és én.Fél 12-kor egymásba kapaszkodva táncoltunk,és nevettünk,mint az őrültek.Kevin mindenképpen meg akarta örökíteni a megismételhetetlen pillanatot.Egyből készített vagy öt képet,mi meg mivel sem törődve tovább roptuk.Szinte repült az idő,amikor már 23 óra 56 percet mutatott az óra,megkértük a privát DJ-t,hogy indítsa be a She's Mine-t.Ez volt az év utolsó dala,ugyanis a dal végeztével kirohantunk a teraszra,és együtt kiáltottunk jó kívánságokat egymásnak.A tűzijátékok ezernyi színben sziporkáztak az égen,hol sárga,piros,ezüst,és kék fénycsóvában.Soohyun és én még mindig egymásba kapaszkodva támogattuk egymást,mivel kissé becsíptünk.Egy óvatlan pillanatban Soohyun a két tenyere közé vette az arcomat,majd a tekintetével szinte már lyukat fúrt a szemembe.Mielőtt megtörtént volna az újévet köszöntő és a békét kötő csók,gyorsan szóltam Alseopnak:

-Hé csajszi,légyszi fotózz le minket!

Pár pillanattal ezután Soohyun magához húzott,átölelte a derekamat,és elcsattant 2014 első csókja.Mélyen egymás szemébe néztünk,és megegyeztünk abban,hogy 2014-ben keveset fogunk veszekedni.Így indult az újév,majd bementünk a VIP terembe bulizni,és a U-KISS On The Floor dalára táncoltunk tovább.

Karácsonyi összefoglaló,124.rész

Ayo,sziasztok!Bocsi,hogy nem írtam karácsony alatt,de ünnep az ünnep.Remélem mindenki karácsonya vidám volt,és most igyekszek bepótolni a "lemaradást".Üdv: Hiraki :3

Hogy telt a három nap?Hát az egyik legkülönlegesebb karácsonyom volt, az biztos.Na,de kezdjünk mindent az elejéről.Miután Dongho elköltözött,üresség lepte el a házat.Soohyun és én "háborúban" állunk.Annyiban jó,hogy jobban megismerhetem a U-KISS többi tagját is.24-én AJ,Kevin,és én elmentünk vásárolni a karácsonyi vacsorához,meg a meglepiket megvenni.Kiseop,és Alseop a ház dekorálásán dolgoztak,míg Eli és Hoon takarítottak,Soohyun meg az ágyában lábadozott.Így festett a mi kis csapatunk Szenteste napján.Bár nálunk,Dél-Koreában nem olyan nagy ünnep,mint a többi országokban,azért mi is szeretünk hangulatot varázsolni a szürke mindennapokba.AJ és Kevin a Myeongdong negyedet javasolták ajándékvásárlásra:szerintük ez Szöul legmenőbb negyedei közé sorolandó.A vásárlás "maraton" után a srácok elkezdtek főzni,amíg én becsomagoltam az ajándékokat.Minden srácnak egy divatos pólót vettem,ami a saját egyéniségükhez passzol.Ezután odamentem a konyhába Kevin mellé,segítettem neki összehozni a rizs levest és az édes burgonyás finomságokat.Mindenki besegített,egyedül Soohyun lábadozott a nappaliban.Az ideiglenes kanapéágyamon feküdt,ami kissé bosszantott,de nem azzal voltam igazán elfoglalva.Több órás készülés után mind a nyolcan asztalhoz ültünk:a többiek elmondása szerint finom lett a vacsora,amit Kevinnel egy visszafogott mosollyal díjaztunk.Ezután jött az ajándékátadás:AJ-től karkötőt,Kevintől csillag medálos nyakláncot,Eli-tól egy új pénztárcát,Hoon-tól füllhallgatót,Kiseop-tól egy "kincsesládát",és Alseop-tól az emlékeinkkel teleragasztott és teleírt albumot kaptam.Ezek után kérdően néztem Soohyun-ra:
-Hát te?Veled meg mi van?
-Mi lenne?-rántotta meg a vállát.
-Csakhogy...azt hittem tőled is kapok majd valamit...-remegett az egész testem.
-Ja,hogy az!-emelte fel mutatóujját  levegőbe-Miután így összevesztünk,meg minden,írtam neked egy levelet,vettem neked a kedvenc mogyorós csokidból,ja,és még egy szív medálos láncot,de azért nincs itt,mert gondoltam,hogy nem fogadnád el.-mondta fura hangon.Érezhető volt a feszültség,a többiek tekintete is a leaderre meredt.
-Miért ne fogadnám el?-vágtam rá eltorzult hangon.
Soohyun ott hagyott válasz nélkül,majd rá 2 percre ott állt előttem.
-Tessék,boldog karácsonyt!-nyújtotta át semleges hanglejtéssel az ajándékát.
-Köszönöm leader-shi.Kedves vagy.-lábadt könnybe a szemem,miközben letettem Soohyun ajándékát-Ez meg a tied.Csak egy idióta kis füzetnek tűnik,de ha kinyitod,sokkal többet látsz majd benne.Ezt az emlék szerűséget akkor csináltam,amikor 17 éves voltam.A tokiói gimnázium,ahova jártam,enyhén szólva rémes volt,kinéztek a félvérségem miatt,és egyéb "apróságok" mellett az is megjelent,hogy a nagynéném elkezdett inni,szóval nem voltak nyugodt éjszakáim.Egy szentestén elmentem a kreatív hobbiba,vettem ezt a füzetet,egy új tollat,matricát,meg mindent.Hazaérve bezárkóztam,és bágyadtan,sírva készítettem ezt az emléket.Ha elolvasod az előszót,akkor láthatod,hogy ez 4 éve történt.Nem volt senki,akivel jól érezhettem volna magamat,akkor is te voltál a "lelki támaszom",képzeletben.Csak akkor már nem tartottuk a kapcsolatot,így azt hittem,hogy elfeledtél,de te mindig az emlékeimben éltél,és miattad akartam mosolyogni.Szóval,ne haragudj,hogy csak ezzel szolgáltam idén karácsonykor,de ezt muszáj volt átadnom.Ennyi lenne.Tudom,hogy sokat veszekedtünk az elmúlt pár napban,és sajnálom,hogy bunkó voltam, a We Are Dating show miatt.Szerintem te is tudod,hogy féltékenység miatt volt minden.Nem akartalak elveszíteni.Téged megkíméllek,mert szeretlek,de a Girls Day "lady" nem fogja megúszni.Azért mondtam az előbbit,mert utálok veszekedni,pláne veled.A kirohanásaim miatt nem hiszem,hogy újra ki akarnál békülni,de hátha.Fogadd szeretettel az emlékfüzetet,sajnálom minden bűnömet,és,és....szeretlek Soohyun.-fejeztem be a monológomat végén a "csattanóval".Elég régóta beszéltem,Soohyun legnagyobb meglepetésére.Amint átvette és kinyitotta az ajándékomat,elfordultam,és a hosszú ujjú,kissé megnyúlt felsőmmel letöröltem a kitörni készülő könnyeimet.Pár pillanat múlva két kart éreztem a derekam körül:
-Sss Hiraki,gyere menjünk fel a szobába!-suttogta Soohyun,majd a többieknek "elnézést" intve felvitt az emeletre,a hálószobánkba.Amint leültünk az ágyra,kitört belőlem a sírás:Soohyun magához ölelt,nyakhajlatába fúrtam a fejem,és csak zokogtam.Ilyen karácsonyom még nem volt.Soha.

Érzelmi vihar,123.rész

Betértünk egy kávézóba Dongho-val,kellemesen kortyolgattuk a forró csokoládé adagunkat,amikor hirtelen megszóltam:
-Dongsaeng,csak nem esik a hó?
-De noona,itt az idei első hó Szöulban.Annyira lenyűgöző.-tátotta száját Dongho.
-Hát igen,bárcsak nekem is ennyire tetszene.Ne haragudj,nem akartam elrontani a kedved.-húztam a számat.
-Semmi gáz.Tényleg,igyuk meg a forró csokit,és menjük,mert össze is kell pakolnom.Nem bánod?
-Ah,dehogy.Legalább segíthetek neked.-kacsintottam,majd adtam egy pacsit Dongho-nak.
Fél óra múlva már otthon segítettem a bőröndökbe pakolni,kissé megszeppenten,amikor valaki kopogtatott az ajtón:
-Mindjárt jövök!-kiabáltam az emeletről,és rohantam ajtót nyitni.Amikor kinyitottam a ház bejáratát,nagy meglepetés fogadott:félig Hoon vállaira dőlve Soohyun,rossz állapotban.
-Hát vele meg mi lett?-sápadtam el.
-Jaj Hiraki,majd elmesélem,csak vigyük fel a szobába,mert leszakad a karom!-sóhajtotta Hoon,és segítettem felcipelni a U-KISS vezetőjét a szobába.
-Na,ideje elmesélned a sztorit,hogy miért is jött haza a drága leader ilyen korán!-kértem Hoon-t.
-Na oké.Úgy volt,hogy bementünk a stúdióba,hogy javítsunk az egyik dal refrénjén,majd amikor már lassan 1 órája ott álltunk,mert a menedzser nem jött meg,Soohyun szeme lecsukódott,és összeesett.Nagyon megijedtünk,jött orvos is,aki kimerülés gyanúját állapította meg.Ezért haza hoztam,de mennem is kell,mert ott hagytam a többieket a pácban.Legyetek jók!-ölelt át Hoon,és már le is ballagott a lépcsőn.Pár pillanatig elnéztem Soohyun gondterhelt arcát,majd vizes borogatást tettem a homlokára.Öt perc telhetett el,amikor megszorította a kezemet:
-Ki az?Hiraki te vagy?
-Igen nagyságos úr,én vagyok.-válaszoltam flegmán.
-Kérlek ne legyél ilyen!-szólt bágyadt hangon oppa,és felült az ágyon-Nem bírom a feszültséget.A stúdióban összeestem.A többieknek azt mondtam,hogy azért,mert éjjel sokáig tanultam a dalszöveget.Pedig nem.-sóhajtott,és felhúzta a felsője ujját.Tele volt piros karmolás nyomokkal.
-Hát az?-mutattam az egyik sebére.
-Ja,hát az csak én voltam."Nem ment a dalszöveg."-mutatta a macskakörmöket a levegőben.
-Shin Soohyun!Te nem vagy normális,ezt én mondom!Miért kellett kikramolni magadat?
-A bűntettem miatt.Tudod milyen az,amikor valakit ellöksz magadtól a saját hibádból?Borzasztó.Az a legrosszabb az egészben,hogy nem hisz neked az a személy,akit a világon a legjobban szeretsz.De Hiraki,tudod mit?Nem érdekel.Talpra fogok állni.
-Nem érdekel?Ezt mondod?Akkor engem sem izgat.Szinte meglágyult a szívem,hogy megenyhüljek,de ezek után semmiképpen.De azért a tudtodra szeretném adni,hogy este én se aludtam jól.A szemem betagadt a sok zokogástól,megettem egy nagy tábla csokit,majd kihánytam.Ennyi lett volna a monológom.Ha a borogatás átmelegedett,veszed a fáradtságot,és megint bevizezed.-mondtam halkan,majd levágtattam a lépcsőn,lefeküdtem a kanapéágyamra,és a könnycsatornáim elszabadultak.Miért teszi ezt velem Soohyun?Holnap december 24.,szenteste.Nagyon "szép" kis karácsonyi hangulat uralkodik a házban.Csak tudnám,hogy mindez hogy fog helyre jönni...

Dongho és én,122.rész

Éjjel egykor aludhattam el:ilyen sokáig tanakodtam,depiztem,és sírtam.Éjfél tájában még egy nagy tábla csokiért is kimentem a konyhába,és azt majszoltam önkívűleti állapotban.Reggel nyolcor keltem,Dongho keltett fel:
-Szia Hiraki!Hogy vagy noona?-ölelt át szomorú hanggal.
-Jó reggelt Dongho!-kócoltam össze a haját-Hát,a tegnapi botrány miatt teljesen szét vagyok csúszva.És veled mi a helyzet?
-Hát,aludtam,de egy rémálom miatt már hat óra óta fent vagyok.Na mindegy.Azt szeretném,ha vidám lennél,szóval mit kérsz reggelire?
-Legszívesebben egy sajtos omlettet ennék.Csak nem meglepetés reggelit akarsz nekem?
-De.Mivel ma vagyok itt utoljára,meg te is szét vagy esve,akkor legalább csináűljunk valami jót.Te csak kapcsold be a TV-t,lazíts,és várd a kaját!-kacsintott Dongho.Megnéztem a reggeli híreket,éppen a napi Kpop lista következett,amikor Dongho leült mellém,és együtt ettünk.
-Hm,dongsaeng,istenien főzöl,felvidítottál!-csaltam apró mosolyt az arcomra-Egy szakács veszett el benned!
-Ugyan Hiraki!-legyintett Dongho-Csak szeretek az emberek kedvében járni.Örülök,hogy ízlik!Tényleg,reggeli után mit csináljunk?
-Mindegy,szerintem menjünk ki a parkba egy kis friss levegőt szívni.Mit szólsz?
-Oké,nekem megfelel.Ugye veszünk majd halpogácsát is?
-Of course Dongho.-válaszoltam nevetve angolul-A Han folyóhoz is kimegyünk?
-Igen.Olyanok vagyunk,mint valami kis gyerekek,akik mindent meg akarnak tenni egy nap alatt.
-Hát igen,meg ha ez egy "utolsó" nap,akkor legalább legyünk vidámak.Nemde?
-Ezt megdumáltuk.Most megyek felöltözök normális ruhába,és indulunk.
-Oké Dongho.Várj még egy percet!-emeltem fel a mutató ujjamat-Köszönöm,amit értem tettél.Tényleg egy depresszió széléről segítettél fel.Csak hogy tudd,mindig veled leszek én is,és ha kell,hívj bármikor,ne add fel soha!-könnyezett kissé a szemem.
-Jaj noona!-jött zavarba Dongho-Örülök a köztünk lévő szoros barátságnak én is.
Ezek után kettéváltunk,mindketten helyes ruhába öltöztünk,és 2 perc múlva gyalog indultunk a Jamsu híd irányába.Útközben beszélgettünk Dongho U-KISS-beli munkásságáról,és jókat nevettem egy-egy viccén.Amikor a halpogácsát vettük egy árusnál,egyből felismerte,hogy ki is Dongho:
-Tessék,itt a kért dolog!-adta át az árus a finomságot-Ne haragudjanak,de szeretném megkérdezni a fiatal embertől,hogy maga a U-KISS makaneja,Shin Dongho?
-Igen uram,én vagyok Dongho.De mostmár nem vagyok e csodás banda tagja,mert tegnap kiléptem egészségügyi okok miatt.De tudja mit?Ne pártoljon el a U-KISS csapattól,mert nagyszerűek,és én is fel fogok épülni!-mondta elcsuklottt hangon Dongho.
-Kár fiam,de ha az élet ezt hozta,akkor nincs mit tenni!Mindenesetre sok sikert fiacskám,élj egészséggel!-kívánta Dongho-nak az árus-És ha nem leszek pofátlan,kérhetek egy közös képet és egy aláírást?
-Persze uram.-bólintott Dongho.Kicsivel később lefotóztam kettejüket,és boldogan néztem,ahogy Dongho vidám,és nincs megtörve.Az árus kellemes mosollyal köszönt el tőlünk,és jó hangulatban sétáltunk tovább.

Miért?,121.rész

Olvasás közben ajánlom hallgatni.^^

Nem mentem oda.Miért is tettem volna azt?Soohyun hazudott.Pedig megígérte,hogy nem fog semmit tenni.Igaz,hogy én is tettem egy rossz lépést,amikor Ji Hoo volt a pasim,de azt világosan bevallottam,nem titkoltam.Hihetetlen düh nehezedett a lelkemre:csak zokogtam,teljes erőmből.A fejem hasogatott,a látásom homályos lett a sírás miatt.Egy pillanatra abbahagytam a pityergést,amikor valaki benyitott az ajtón:Soohyun hangját hallottam,ahogy keresett.Az ágy melletti sarokban gubbasztottam,nem szóltam semmit,a lélegzetem is visszafolytottam.Persze Soohyun nem vak,egyből meglátott,és felém közelített:
-Hiraki,miért nem köszöntöttél?Miért rohantál fel egyedül?Miért van kisírva a szemed?
-Inkább meg se szólalok.Olyat gondoltam,ami nagyon csúnya,szóval visszafogom magam.Gyere csak Shin Soohyun!-sziszegtem az ajkaim között.Remegő kézzel rákerestem a We Are Dating videókra a Youtube-n,és ott hagytam Soohyun-t,mert meg kellett ágyaznom a nappaliban,és nem volt kedvem botrányt csinálni.Gondolom oppa egyből vette az adást,hogy mire célzok,és másfél perc után a sokktól egy hatalmas ordítás hagyta el a torkát.Hangosan trappolt le a lépcsőn,és megállt előttem.A szemei ijesztőek voltak,a tekintetével ölni tudott volna,miközben én megtörten,és elhagyatottan álltam egyedül.
-Ne közelíts felém kérlek!-nyújtottam magam elé a tenyereimet-Menj Kim Ah Young,alias Yura kisasszonyhoz!Értetted Shin Soohyun?!Tűnj a szemem elől!
-Hiraki,kérlek...
-Mit kérsz?Sajnálom,hogy nem tudom Yura címét.De ha gondolod vannak ismerőseim,vagy felhívhatom a Dream Tea Entertainment céget is,hogy átigazolsz oda!Hagyj békén.Tedd össze a két kezedet,hogy nem megyek szállodába,se Japánba nem akarok visszamenni.-kiabáltam tovább.
-Hiraki,mi van itt?-jött le közben Kevin.Alseop és Kiseop a lépcső tetejéről nézték a drámát,majd ők is a nappaliba jöttek.
-Kevin,kérdezd Shin Soohyun nagyurat!Hazudott nekem,érted?Megszegte a 6 éves ígéretünket.Igaz,én is tettem rosszat,de bevallottam,Soohyun meg titkolta is.Nem érdekel,én ma lent alszok,biztos nem fogok egy hazug ember mellett aludni.Ölelgesse Yura-t,csináljanak aegyo versenyt,vigye el randizni!De azok után,hogy Yura is ült abban a kocsiban,ami Soohyuné,ráadásul én is vezettem,már autózni sincs kedvem.Csokit se akarok enni,se étterembe nncs kedvem menni.Soha,soha,de soha.És jól jegyezd meg Soohyun:most nagyon félreléptél!Az életkedvem is elment.Most ha megbocsátasz,be szeretnék ágyazni,minnél előbb aludni szeretnék.Te meg menj fel retrozni a laptophoz!Bye-bye!-osztottam az észt.
Soohyun-t sose láttam ennyire megszeppenve.A tekintetében félelem tükröződött.Tudtam,hogy igazat adna nekem,de arra is képtelen,mert nagyon elszúrta ezt az ügyet.Teljesen lesápadt,sarkon fordult,és felfutott a szobába.Én lerogytam az ideiglenes ágyamra:minden "lenyugodott".A többiek eloszlottak a szobájukba,csend ült a U-KISS házra.10 másodperc múlva hangos zokogás törte meg a síri csendet:Soohyun teljes szívéből kieresztette a könnycsatornáit,és közben a "Miért?" és a "Hiraki,kérlek" mondatokat zengte.Túl messzire mentem volna?Az lehet.De nemcsak Soohyun a hibás a történtek miatt.Ugyanúgy Yura is meg fog érte fizetni.Minnél hamarabb fel fogom keresni a "drága kisasszonyt" a Dream Tea Entertainment cégnél.Ahogy elmélkedtem,Soohyun egyre jobban sírt,köhögött,és érzékeim szerint beleütött a falba.A mosoly,az a mosoly,ami mindennap rám nevetett.A hang,ami mindig engem hívott.A srác,akit annyira szeretek,aki megváltoztatta az életemet.Akivel bármikor jól éreztem magama.Most szertefoszlott minden.Egy szörnynek érzem magamat,mert így leszúrtam Soohyun-t,holott csak 50 százalékban hibás.Az est további részében egy nagy tábla csokit vettem magamhoz,és könnyek között majszoltam.Durva idők elé nézünk,az biztos.

Hullámvölgyek,120.rész

Időközben a stúdióba telefonáltam Soohyun oppának:
-Szia Soohyun!Hogy halad a forgatás?
-Minden oké.Most éppen AJ és Eli jelenete megy,ügyesek a srácok.Az én részeim már lementek,megnyugodhatsz,a táncos csajok rám se kacsintottak.-nevetett-És veled mi újság?
-Próbálom vigasztalni Dongho-t,szegény dongsaeng sírt is.Még nekem is kicsordultak a könnyeim.Mióta tudad,hogy elmegy?
-Hát,úgy egy hete mondta.Tudom,hogy szemét voltam,el akartam mondani,de nem szerettem volna,hogy szomorú legyél.De Dongho ugyanúgy a U-KISS család része marad,és bármikor meglátogathat minket.Azt hiszem holnap fog kiköltözni!-sóhajtott Soohyun.
-Ah,értem.Ne haragudj Soohyun,de nem megyek vissza a forgatásra,muszáj támogatnom Dongho-t.Ugye megérted?
-Persze Hiraki.Most lépek,mert menedzser hyung kikészül,ha meglátja,hogy pihenek a forgatáson,tartsd Dongho-t kézben,és főzz valami finomat.Oké?
-Igenis elnök úr!-nevettem-Szia Soohyun,sok sikert,és nagyon szeretlek!
-Én is szeretlek Hiraki!Este találkozunk!-búcsúzott el,és elmentem Dongho szobájához,hogy megkérdezzem,mit főzzek.Végül sült krumplit akart és grillezett csirkemellett,amit együtt kezdtünk el készíteni.
-Hé Dongho,hozd ide a fagyasztóból a krumplit!
-Igenis noona!-nevetett rám,majd hozta a kért dolgot.
Addig elővettem a serpenyőt,és az olajat melegítettem benne.Dongho ökörködött a krumplival,majd hirtelen a forró olajhoz nyúlt.
-Auuuuu!-visított,mint egy 5 éves kis gyerek.
-Jaj dongsaeng!-veregettem meg a vállát.-Gyere,hozok sebtapaszt!
Ezután lekezeltem a sebét,és folytattuk tovább a főzést.Még sült a csirke,leültünk TV-t nézni,amiben éppen egy Girls Day klip ment.Nem ismertem a csajokat,Dongho mondta meg a nevüket.
-Na és,mi a véleményed ezekről a lányokról?
-Hát,mint kollégák elismerem őket,de személyiségileg nem bírom őket.Ez nagyon hosszú sztori.
-Nyögd csak ki Dongho!
-Hát,pár évvel ezelt,úgy 3 éve,a U-KISS kapott egy felkérést,hogy szerepeljünk a Girls Day bandával a 'We Are Dating' randis műsorban.Menedzser hyung igent mondott,de csak 3 U-KISS tagra volt szükség.És akit kiválasztott,az volt Eli,Alexander,és...és Soohyun hyung.
-Mi van Dongho?-néztem rá szegény srácra,mint egy leprás.-Mi ez a műsor?Fent van a Youtube oldalon?Mutasd csak meg!-kérleltem kissé erőszakosan Dongho-t.Idehozta a laptopját,előkerestük a műsort,amin enyhén szólva nagyon felbőszültem.
-Yura,Yura,csak találkozzak veled.Majd megmutatom neked ki Shin Soohyun csaja!Nem vagyok olyan,aki meghátrál!És még oppa azt is merte mondani,hogy amíg Japánban voltam,nem csinált semmi gyanúsat.Ja persze,ah nem csinált semmit,csak elvállalt egy randi műsort.Leszarom,hogy ezzel jár a showbiznisz,de akkor is,hogy hazudhatott volna nekem?Vallotta volna be az egész dolgot,és nem lett volna ekkora balhé.Ma ha hazajön,biztos nem alszok mellette.Menjen csak Yura mellé,emlékezzenek a régi szép időkre.-ordítottam maximális hangon.
-Noona,nyugodj meg,minden rendbe jön!Ez egy idióta műsor.Összetettem a két kezemet,amikor nekem nem kellett beszállni,mert utálok színészkedni,ráadásul a fangirlök szívét se akarom összetörni,akár jár érte pénz vagy nem.
-Na,legalább neked jó a felfogásod.Ez a hülye meg bevállalta,és azt mondta,hogy 6 év alatt nem csinált semmit.Hiszi a piszi!Ne haragudj Dongho,most nagyon ideges vagyok.Kiveszem a kaját a sütőből,és pihenek,igazán rám fér.Bár nem állt szándékomban elrontani az utolsó napodat.Sajnálom.
-Jaj Hiraki,most miért?Hidd el,én is ezt tenném.-válaszolt dongsaeng,de időközben kiment a konyhába.Amíg magamban emésztgettem a történteket,Dongho 5 perc után egy mentás teát nyomott a kezembe.
-Nyugtatónak!-kacsintott-Hiraki,én melletted fogok állni,mert te vagy a kedvenc noonam.Hiába Soohyun a vezető,meg évek óta ismerem,de akkor miért hazudott neked?
-Nem tudom.-vontam meg a vállamat.Dongho-val próbltuk megfejteni,hogy Soohyun miért tehette ezt,de nem jutottunk semmire.Egy óra múlva 6 srác jött haza:
-Sziasztok!-kiabálta Kevin.
Mindenkinek intettem,de egyből siettem fel a szobába.Soohyun tekintete hideg volt,egyből levette,hogy van valami bajom:
-Hiraki,gyere csak ide!-hívott,de én hátat fordítottam,és sírva a falnak dőltem.