Hiraki Kasai,21 éves.☺
"Hiraki Kasai vagyok,21 éves,Tokióban élek.Ugye emlékeztek még rám,a tini kori énemre?Na igen,az a korszak már elmúlt.Izgalmas életem volt,jobbat nem is kívánhattam volna.Ám azóta felnőttem,és újra Japánban lakok.Hogy miért éppen Tokió,és nem Oszaka?Azért,mert a nagyszüleim közel 90 évesek,és nagy a korkülönbség,hiába a gyerekkori lakhelyem is nagy város,Tokió csak a főváros,és több lehetőség vár rám.Letettem a diplomámat,a nagy 'megmérettetés' után várt rám a munka,aminek köszönhetően be is illeszkedtem elég hamar az új munkahelyemre,ami egy stylist stúdió,legtöbbször embereknek adunk divat tanácsokat,de van,hogy sztárok kérnek fel minket a fellépésükre.Ennek köszönhetően ismerkedtem meg a barátommal,Park Ji Hoo-val,aki modell.Hihetetlenül nagyszerű srác,együtt élünk egy tokiói emeletes ház kis lakásában.Nos,ennyit a felnőtt korom bevezetéséről,később meglátjátok,hol is tartok éppen..."
"Hiraki Kasai vagyok,21 éves,Tokióban élek.Ugye emlékeztek még rám,a tini kori énemre?Na igen,az a korszak már elmúlt.Izgalmas életem volt,jobbat nem is kívánhattam volna.Ám azóta felnőttem,és újra Japánban lakok.Hogy miért éppen Tokió,és nem Oszaka?Azért,mert a nagyszüleim közel 90 évesek,és nagy a korkülönbség,hiába a gyerekkori lakhelyem is nagy város,Tokió csak a főváros,és több lehetőség vár rám.Letettem a diplomámat,a nagy 'megmérettetés' után várt rám a munka,aminek köszönhetően be is illeszkedtem elég hamar az új munkahelyemre,ami egy stylist stúdió,legtöbbször embereknek adunk divat tanácsokat,de van,hogy sztárok kérnek fel minket a fellépésükre.Ennek köszönhetően ismerkedtem meg a barátommal,Park Ji Hoo-val,aki modell.Hihetetlenül nagyszerű srác,együtt élünk egy tokiói emeletes ház kis lakásában.Nos,ennyit a felnőtt korom bevezetéséről,később meglátjátok,hol is tartok éppen..."
-Köszönöm Hiraki a mai munkádat,keményen dolgoztál!Holnap egy fontos bejelenteni valód lenne számomra!-kacsintott a főnöknőm,Chiharu Tatsuna,aki a 'Kawaii Worldwide Fashion' cég vezetője,ez a munkahelyem.Félre értés ne essék,nem olyan kis cuki,csillogó dolgokat adunk az olyan sztárokra,mint pl. Ayumi Hamasaki,Miyavi,vagy a The GazettE. Chiharu vallomása szerint eleinte egy tini boltnak indult,de jött a lehetőség,és most szélesebb körben működik.Van 3 fiataloknak való üzlete Tokió belvárosában,de én a központban vagyok,mint stylist.Remek helyem van itt,kicsit fel kellett turbózni újra a japán tudásomat,mert 13 évet Koreában éltem,ahol más nyelvet beszélnek.Éppen kiléptem a kapun,és haza fele tartottam volna,amikor egy srác világoskék pólóban integetett vadul a fehér sportkocsija mellett.
-Ji Hoo,szia!-mosolyogtam,és a karjaiba omoltam.
-Üdvözöllek Hiraki!-köszöntött bájos arckifejezéssel,és szorosan magához ölelt.-Annyira hiányoztál,hogy vagy?
-Köszönöm jól vagyok,hát te mi járatban erre?
-Csak eljöttem a barátnőmért munka után,hogy haza vihessem,és utána elmenjünk vacsorázni valamelyik étterembe.Rég romantikáztunk már.-biggyesztette le a száját.-Mit szólnál,elmegyünk este valahova?
-Naná!-egyeztem bele,majd beültünk a fehér járgányba,és haza fele vettük az irányt.
-Mit kap Ji Hoo oppa amiért haza fuvarozott?-nevetett,kiskutya szemekkel könyörögve.
-Ezt!-válaszoltam,és egy rövid csókot nyomtam ajkaira.
-Hm,ez finom volt!-dörzsölte az alsó ajkát,és elmosolyodott.-Többször haza hozhatnálak!
-Jaj oppa,tudod,hogy anélkül is adok puszit,hogy haza hoznál!Szeretlek!-pirultam el.
-Én is téged,szeretlek Hiraki.-mondta,majd miután leparkoltunk,felmentünk lifttel a kis lakásunkba,és csinos ruhába átöltöztünk,hogy jól mutassunk az étteremben.
Kis idő múlva már a helyszín fele vezetett Ji Hoo,csend uralkodott a levegőben.
-Olyan jó,hogy te is Japánban vagy,szerencsés vagyok,hogy megismerhettelek!-próbáltam oldani a hangulatot.
-Igen,köszönhetem mindezt apunak,aki itt kapott munkát,és ide költöztünk Tokióba.-kacsintott a barátom,és 20 perc vezetés után megérkeztünk a célhoz,egy étterembe.
Leadtuk a rendelést,és vártuk,hogy kihozzák az ételt.Egyfolytában szemeztünk,és egymásra mosolyogtunk.A lelkem mélyén nagyon boldog voltam,Ji Hoo nem is tudja,mennyi újat és szépet hoz az életembe.Ő már Tokióban él 5 éves kora óta,így a koreait már szinte kevésbé beszéli,mint a japánt,ugyanis itt nőtt fel a felkelő nap országának fővárosában.Sikeres modell,ezt indította be az életét,ennek köszönhető a menő sportkocsija,és mindene.
-Hm,hogy ízlik a menü?-hümmögött,miközben egy forró rizsgombócot próbált lenyelni.
-Remek!A párolt rák is ízletes!Kérsz?-érdeklődtem,mire Ji Hoo rábólintott,és megetettem a tengeri gyümölccsel.
-Ne haragudj,ha túl romantikus vagyok,vagy nyálas,de olyan édes vagy!-bókolt ismét,mire nem tudtam szólni semmit,csak hihetetlenül zavarba jöttem.
Park Ji Hoo,a pasim,21 éves.♥ Ji Hoo autója.☆
-Ji Hoo,szia!-mosolyogtam,és a karjaiba omoltam.
-Üdvözöllek Hiraki!-köszöntött bájos arckifejezéssel,és szorosan magához ölelt.-Annyira hiányoztál,hogy vagy?
-Köszönöm jól vagyok,hát te mi járatban erre?
-Csak eljöttem a barátnőmért munka után,hogy haza vihessem,és utána elmenjünk vacsorázni valamelyik étterembe.Rég romantikáztunk már.-biggyesztette le a száját.-Mit szólnál,elmegyünk este valahova?
-Naná!-egyeztem bele,majd beültünk a fehér járgányba,és haza fele vettük az irányt.
-Mit kap Ji Hoo oppa amiért haza fuvarozott?-nevetett,kiskutya szemekkel könyörögve.
-Ezt!-válaszoltam,és egy rövid csókot nyomtam ajkaira.
-Hm,ez finom volt!-dörzsölte az alsó ajkát,és elmosolyodott.-Többször haza hozhatnálak!
-Jaj oppa,tudod,hogy anélkül is adok puszit,hogy haza hoznál!Szeretlek!-pirultam el.
-Én is téged,szeretlek Hiraki.-mondta,majd miután leparkoltunk,felmentünk lifttel a kis lakásunkba,és csinos ruhába átöltöztünk,hogy jól mutassunk az étteremben.
Kis idő múlva már a helyszín fele vezetett Ji Hoo,csend uralkodott a levegőben.
-Olyan jó,hogy te is Japánban vagy,szerencsés vagyok,hogy megismerhettelek!-próbáltam oldani a hangulatot.
-Igen,köszönhetem mindezt apunak,aki itt kapott munkát,és ide költöztünk Tokióba.-kacsintott a barátom,és 20 perc vezetés után megérkeztünk a célhoz,egy étterembe.
Leadtuk a rendelést,és vártuk,hogy kihozzák az ételt.Egyfolytában szemeztünk,és egymásra mosolyogtunk.A lelkem mélyén nagyon boldog voltam,Ji Hoo nem is tudja,mennyi újat és szépet hoz az életembe.Ő már Tokióban él 5 éves kora óta,így a koreait már szinte kevésbé beszéli,mint a japánt,ugyanis itt nőtt fel a felkelő nap országának fővárosában.Sikeres modell,ezt indította be az életét,ennek köszönhető a menő sportkocsija,és mindene.
-Hm,hogy ízlik a menü?-hümmögött,miközben egy forró rizsgombócot próbált lenyelni.
-Remek!A párolt rák is ízletes!Kérsz?-érdeklődtem,mire Ji Hoo rábólintott,és megetettem a tengeri gyümölccsel.
-Ne haragudj,ha túl romantikus vagyok,vagy nyálas,de olyan édes vagy!-bókolt ismét,mire nem tudtam szólni semmit,csak hihetetlenül zavarba jöttem.
Park Ji Hoo,a pasim,21 éves.♥ Ji Hoo autója.☆
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése