-Bravo dongsaeng,nagyon ügyes vagy!-gratuláltam neki.
-Köszönöm noona.-hajolt meg.-Na,hogy ment a találkozó?Kibékültetek?
-Igen.-bólintottam-De tudod Seunghyun,van egy kis probléma.
-Mondjad,ne kímélj.-sóhajtott,és teljesen hátradőlt a fotelben.
-Tudod,most kibékültem oppával.Azt gondoltuk,hogy megint odaköltözhetnék hozzá.Félek.Nem akarlak itt hagyni dongsaeng.Nem szeretném,ha csak azt gondolnád,hogy kihasználtalak.Egy igazi önző dög vagyok.Nem tudom mit tegyek.Téged itt hagyni -akit az öcsémként szeretek- nem könnyű.Most kezdjek el pakolni,vagy maradjak itt?Teljesen pánikba estem.Érted Seunghyun?Egy roncs vagyok.-sóhajtottam.
-Jaj te.-mosolygott-Miért lennél már roncs?Volt egy rossz napod,én segítettem,és most minden a helyére állt.Kibékültél a szerelmeddel,akivel eddig "háborúban" álltatok,és felálltál a bajból.Én itt voltam,és most is itt leszek.Attól,mert más helyre költözöl,nem foglak megutálni.Mindig is úgy foglak szeretni,mint a világ legjobb nővérét.Jó?Hallod Hiraki,ne sírj már!-mondta kedvesen,amikor látta,hogy össze vagyok törve.
-Nem sírok dongsaeng!-nyögtem ki nehezen,majd felmentem a szobámba,és erőt véve magamon,bekapcsoltam a telefonomon egy dalt,majd elkezdtem pakolni.20 perc alatt kész lettem,kisebb-nagyobb szünetekkel.Le akartam menni Seunghyun-hoz,de láttam,hogy magába van roskadva,így inkább hagytam az egészet.
*****
Elérkezett a búcsú ideje.A taxi már várt a kapuban,én indultam volna,de Seunghyun megragadta a csuklómat:
-Noona!Ígérd meg,hogy boldog leszel,rendben?
-Megígérem dongsaeng.És amint van időm,meglátogatlak.Köszönök mindent,amit értem tettél.-sóhajtottam.
-Nincs mit.Hwaiting Hiraki!-mosolygott,majd integetett,és én újból a U-KISS ház felé vettem az irányt.Egy idő után megérkeztem,magam után húztam a bőröndömet,benyitottam az ajtón.
-Hahó,itt vagyok!
Soohyun egyből köszöntött,a többi U-KISS tag is boldog volt a visszatérésem miatt.Ettünk egy nagyot együtt,majd Soohyun felhívott a szobánkba:
-Akkor,készen állsz az ajándékra?
-Naná!-bólintottam magabiztosan.
-Bevallom.hogy valahova megyünk,szóval egy csinos ruhát vegyél fel.Készülj el,addig én is átveszek valami más ruhát,és mehetünk!-mondta Soohyun,elvette a ruháját a fotelből,és már le is ment a nappaliba.Rögtön tudtam,mit akarok felvenni:azt a ruhát,amit nemrég vettem.Fekete,csillogós,elegáns,de mégis extra.A sminkemmel elment egy kis idő,de amint felvettem a cipőmet,és autóval elindultunk a meglepetés helyre,egyre jobban dobogott a szívem.Soohyun rám se nézett.Izzadt,látszott rajta,hogy ideges.
-Oppa,jól vagy?
-Én?Oh,persze.-válaszolt,majd leparkolt a kocsival egy óriáskerék előtt.
-Ehh...-sóhajtottam-Mi most oda felmegyünk?
-Igen,de ez még semmi.Ne félj már,itt vagyok veled!-kacsintott,majd az óriáskerék felé sétáltunk,beszálltunk az egyik részre,ahol két ülés volt.Amint elindult a kerék,elkezdtem remegni,de Soohyun átkarolta a vállamat,így nem féltem annyira.A kilátás eszméletlen volt,Szöul híres-nevezetes építményeit láthattuk több méteres magasságból.Több perc után felértünk a tetejére,ahol Soohyun megköszörülte a torkát:
-Tudod,említettem,hogy még kapsz valamit,nem hiába hívtalak ide az óriáskerékre.Mivel nem vagyok valami nagy ötletgazda,ezért ezt a helyet választottam ennek az eseménynek a helyéül.Nos,már elég régóta együtt vagyunk.Még általánosban kezdtük,de utána elszakadtunk egymástól.Amikor Japánból ismét visszatértél Szöulba,úgy éreztem,hogy egymás mellett kell lennünk.Nagyon megörültem,hogy te is a nagy U-KISS házba költöztél.A karácsony is különleges volt.Aztán amikor a születésnapom után összevesztünk,teljesen magam alatt voltam.Pár hetet töltöttünk külön,ez idő alatt volt időm gondolkozni.Sose szeretnék tőled elválni,mert te vagy a másik felem.Akkor én és Kiseop elmentünk egy boltba,ahol különleges ajándékot segített nekem kiválasztani,mégpedig ezt.-vett elő a zsebéből egy dobozkát-Hiraki Kasai,lennél a feleségem?-kérdezte könnyes szemekkel.
-Ez komoly Soohyun?Úristen,persze,hogy igen!-tettem a kezemet a szám elé.Ledöbbentem.Azt se tudtam mit reagáljak.-Oppa,most zavarba hoztál!Nem tudom mit mondja,úristen!-mondtam szaggatottan,majd eleredtek az örömkönnyeim.Sose számítottam erre az ajándékra.
-Szeretlek jagiya!-mondta Soohyun.
-Jagiya?Még sose hívtál így!Te aztán tényleg kitettél magadért Soohyun.Téged szeretlek a legjobban!Köszönöm,köszönöm,köszönöm!-öntöttem ki a lelkemet.-Akkor ez jár neked!-mosolyogtam,majd a karjaimat összefontam mellkasa körül,és szorosan megöleltem.
-Jaj te!Én is szeretlek.Jobban mint hinnéd.-nevetett Soohyun.
-Oppa,jól vagy?
-Én?Oh,persze.-válaszolt,majd leparkolt a kocsival egy óriáskerék előtt.
-Ehh...-sóhajtottam-Mi most oda felmegyünk?
-Igen,de ez még semmi.Ne félj már,itt vagyok veled!-kacsintott,majd az óriáskerék felé sétáltunk,beszálltunk az egyik részre,ahol két ülés volt.Amint elindult a kerék,elkezdtem remegni,de Soohyun átkarolta a vállamat,így nem féltem annyira.A kilátás eszméletlen volt,Szöul híres-nevezetes építményeit láthattuk több méteres magasságból.Több perc után felértünk a tetejére,ahol Soohyun megköszörülte a torkát:
-Tudod,említettem,hogy még kapsz valamit,nem hiába hívtalak ide az óriáskerékre.Mivel nem vagyok valami nagy ötletgazda,ezért ezt a helyet választottam ennek az eseménynek a helyéül.Nos,már elég régóta együtt vagyunk.Még általánosban kezdtük,de utána elszakadtunk egymástól.Amikor Japánból ismét visszatértél Szöulba,úgy éreztem,hogy egymás mellett kell lennünk.Nagyon megörültem,hogy te is a nagy U-KISS házba költöztél.A karácsony is különleges volt.Aztán amikor a születésnapom után összevesztünk,teljesen magam alatt voltam.Pár hetet töltöttünk külön,ez idő alatt volt időm gondolkozni.Sose szeretnék tőled elválni,mert te vagy a másik felem.Akkor én és Kiseop elmentünk egy boltba,ahol különleges ajándékot segített nekem kiválasztani,mégpedig ezt.-vett elő a zsebéből egy dobozkát-Hiraki Kasai,lennél a feleségem?-kérdezte könnyes szemekkel.
-Ez komoly Soohyun?Úristen,persze,hogy igen!-tettem a kezemet a szám elé.Ledöbbentem.Azt se tudtam mit reagáljak.-Oppa,most zavarba hoztál!Nem tudom mit mondja,úristen!-mondtam szaggatottan,majd eleredtek az örömkönnyeim.Sose számítottam erre az ajándékra.
-Szeretlek jagiya!-mondta Soohyun.
-Jagiya?Még sose hívtál így!Te aztán tényleg kitettél magadért Soohyun.Téged szeretlek a legjobban!Köszönöm,köszönöm,köszönöm!-öntöttem ki a lelkemet.-Akkor ez jár neked!-mosolyogtam,majd a karjaimat összefontam mellkasa körül,és szorosan megöleltem.
-Jaj te!Én is szeretlek.Jobban mint hinnéd.-nevetett Soohyun.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése